A budai mészárosok középkori céhkönyve és kiváltságlevelei - Források Budapest közép- és kora újkori történetéhez 1. (Budapest, 2008)

FORRÁSOK —QUELLEN

za. A rövidítésjel nélküli kihagyásokat illetve hiányokat szögletes zárójelben egészítjük ki. Ugyanezt a jelölést alkalmazzuk, ha a feloldás nem egyértelmű vagy csak a szövegben másutt előforduló írásmódon alapul (pl. személynevek esetében). Ha egy kifejezés (mérték- vagy pénzegység) több soron keresztül értendő, az eredetiben erre utaló kapcsos zárójel helyett a kifejezést mindenütt folyamatosan kiírjuk, de ha csak odaértendő (nincs külön jelölve), akkor saját kiegészítésként kezeljük, és szögletes zárójeleket alkalmazunk. Az értelemzavaró elírásokra szögletes zárójelbe tett felkiáltójellel hívjuk fel a figyelmet. Szintén szögletes zárójelben szerepel a szöveg közben az egyházi ünnepek szerint megadott dátumok feloldása. A központozás esetében igyekeztünk minél kevesebb kiadói értelmezést feltételező kiegészítést tenni. Ez alól csak a felsorolások jelentenek kivételt, amelynek elemeit következetesen vesszővel választjuk el. Az eredeti kézirat elválasztó (dictamen) jeleit a kiadás nem közli, ezek szintén a mellékelt digitális változaton tanulmányozhatók. A szövegben levő áthúzásokat illetve javításokat azok terjedelmétől függően a következőképpenjelöljük: Amikor a teljes bejegyzés vagy sor van áthúzva, a szöveg végén szögletes zárójelbe tett G betűvel (= gestrichen) jelezzük (ld. a rövidítésjegyzéket). Kisebb terjedelmű rontott szöveg áthúzása, vagy szó törlése esetén ezt áthúzással jelöljük a kiadásban. Az ezek helyett értendő, utóbb beszúrt szövegrészeket dőlt betűs írásmóddal különítjük el, a javítás módját (beszúrás, lapszéli bejegyzés, stb.) pedig szövegkritikai jegyzetben adjuk meg. A tartozások kiegyenlítését jelző „dedit", „solvit", „solvit totidenf* kifejezések értelemszerűen szintén utólagos bejegyzésnek tekinthetők, ennek tényét külön nem jelöljük, a jegyzetapparátusban csak az egyedi esetekre térünk ki. A paleográfiai jegyzetek arab számmal jelölve a lap alján találhatók, a szöveghez kapcsolódó tárgyi jegyzeteket minusculáris formájú római számokkal jelöljük. A szöveghez személy- és helynévmutató kapcsolódik, továbbá a legfontosabb kifejezéseket tartalmazó glosszárium. A mutatóknál a hivatkozás a folio-számokra történik.