A budai mészárosok középkori céhkönyve és kiváltságlevelei - Források Budapest közép- és kora újkori történetéhez 1. (Budapest, 2008)

FORRÁSOK —QUELLEN

KENYERES ISTVÁN - SPEKNER ENIKŐ - SZENDE KATALIN A SZÖVEGKIADÁS ELVEI A mészároscéh könyvének szövegét Baraczka Istvánnak az 1960-as években készült átirata alapján közöljük. Az átírást annyiban módosítottuk, hogy megfeleljen a német nyelvű történeti források napjainkban nemzetközileg elfogadott közlési szabályzatának. A szöveget a forrás kézirati sorrendjében közöljük, a bejegyzések időrendjétől függetlenül, oldalankénti tagolásban. A folio-számokat a vonatkozó szövegrész előtt tüntetjük fel, és megadjuk a bejegyzést nem tartalmazó üres lapok folio-számait is. A táblázatos jellegű szövegrészeknél a táblázati egységek értelem szerinti visszaadására törekedtünk. A pontos írásképet és elrendezést a kötethez CD-n mellékelt digitális fényképek segítségével tanulmányozhatja az olvasó. A kiadás betűhíven követi az eredeti szöveget, a következő kivételekkel: az i és u, illetve j és v betűket mai hangértékük szerint használjuk, tehát az előbbiek mindig magánhangzót, az utóbbiak mássalhangzót jelölnek. A y- és w-betűs írásmódokat minden esetben változatlanul hagytuk. A nagybetűk használatában szintén az általánosan elfogadott normalizálást követjük. Nagy kezdőbetűvel jelöljük a mondatok kezdetét; a szentek neveit (beleértve azt, amikor ezek ünnepnapok megjelölésére szolgálnak), valamint az egyházi ünnepeket jelölő egyéb kifejezéseket (Húsvét, Pünkösd, stb.); továbbá a tulajdonneveket (hely- és személyneveket). Ha egy személy nevében nem tudtunk a családnév és a foglalkozásnév között egyértelműen különbséget tenni, kisbetűs írásmódot alkalmaztunk. Ha egy mesterségnévvel jelölt személy a mészároscéh tagjaként van feltüntetve, a mesterségnevet családnévként értelmeztük. A magánhangzók fölé (a, e, o, u) írott mellékjelt/jeleket a betű felé helyezett két ponttal jelöljük (abban az esetben is, ha az adott betű felett csak egyetlen pont látható). Ez alól csak a v felett található mellékjellel tettünk kivételt, mert itt a legtöbbször csak a v és az u hangzó megkülönböztetése miatt került egy vonás esetén a betűre. (Ha egyértelműen két vonás vagy pont szerepelt, akkor ü-nek írtuk át.) A számok írásánál mind az arab, mind a római számjegyek használatát megőriztük, az ezek együttes használatából eredő következetlenségekkel együtt. A római számok átírásánál egységesen rekonstruált maiusculáris írásmódot alkalmaztunk. Az V2 számjegy írásánál az eredeti íráskép (áthúzott függőleges vonal) helyett a modern alakot használjuk. A rövidítésjellel jelölt közkeletű rövidítések feloldása jelzés nélkül történik, a pénzegységek kivételével, amelyeknél meghagytuk a szokásos rövidítéseket, és pontot teszünk utánuk. Ezek értelmezését a kötet végén található rövidítésjegyzék tartalmaz-