A budai mészárosok középkori céhkönyve és kiváltságlevelei - Források Budapest közép- és kora újkori történetéhez 1. (Budapest, 2008)

FORRÁSOK —QUELLEN

BARACZKA ISTVÁN A BUDAI NÉMET MÉSZÁROSCÉH REGISTERE (1500-1529) (Előszó az 1963-ban tervezett kiadáshoz) A német mészároscéh fontos szerepet játszott Magyarország fővárosának, Budának gazdasági és társadalmi életében a XVI. század első harmadában. A céh elöljárói és mesterei közül többen tagjai voltak a városi magisztrátusnak. Gazdasági tevékenységük nem csupán a lakosság élelmezésének ellátására szorítkozott a mészárszékeken keresztül, hanem Európa húsellátásának üzleti vállalkozásaiba kapcsolódva a magyar marha- és nyersbőr-kereskedelem révén jelentős kereskedelmi tőkére tett szert, és hitelakcióival a céh tagjait támogatta. Kereskedelmi kapcsolataikról olasz bőrnagykereskedőkkel és a nürnbergi marhakereskedők közvetítésével a délnémet tőkével beszédesen tanúskodnak a céh szóban forgó könyve és az egykori oklevelek, köztük német nyelvűek is. Fennmaradt könyvük, amely hivatkozásaikból kitűnően nem az első ilyennemű dokumentum, nem csupán pénzügyi nyilvántartás, azaz a szó szűkebb értelmében vett registrum, hanem a középkori városi könyvekhez hasonlóan tükrözi a céh egész életét a XVI. század első harmadában. Benne jegyezték fel ingatlanaik bérbeadását, a céh tagjainak nyújtott hiteleket és azok részletekben való törlesztését, az olasz bőrnagykereskedőkkel való elszámolásaikat, az ingatlaneladásaikat, az árvákra eső örökrész biztosítását, a városnak nyújtandó szolgáltatásaikat, de ugyanakkor a céh szabályainak módosításait, a céh tagjainak magatartását a városi bíró és magisztrátushoz való viszonyban is. A gazdaság-, társadalom- és jogtörténet mellett kitűnő forrásra talál a könyvben a német nyelvész is, mert a könyvet az egyik mester az egykorú délnémet nyelvállapotnak megfelelően írta. A könyvet a török terjeszkedő hadjáratai következtében bizonytalanná vált gazdasági viszonyok között a céh Nagyszombatba áttelepült tagjai magukkal vitték. Itt a céh továbbra is mint budai céh folytatta működését. Buda felszabadítása, melyben Európa csaknem minden népének katonája részvett, lehetővé tette a céh visszatelepülését Budára, mikor is a könyv újra visszakerült keletkezése hajdani helyére. A céhtől az ipartestület vette át annak megszűnésekor a könyvet, majd az átszervezések során 1949-ben felszámolt mészáros ipartestület utolsó elnöke helyezte el véglegesen a Fővárosi Levéltárba, hol ma is őrizzük. A céhkönyv forráspublikációja német nyelven hozzájárulhat az európai gazdaság- és várostörténet müveléséhez. Budapest, 1963. december 9.