Fodor István - Apró Erzsébet: A vajdasági levéltárak magyar provenienciájú fondjai és állagai 1918-ig - A Kárpát-medence levéltári forrásai 1. Fond- és állagjegyzékek 3. (Budapest, 2008)
BEVEZETŐ
fel. Ebből hetet a Vajdaság területén alakított ki, több helyen a lakosság természetes gravitációs központjának mesterséges besorolásával olyan régióba, ahova soha sem tartoztak. Például Ada, Zenta, Magyarkanizsa községek az Észak-Bánáti Körzethez kerültek. A körzetek központjaiban működő irodák az államigazgatás (minisztériumok) vajdasági „kihelyezett tagozatai". A községek jelenlegi számáról eltérő adatok találhatók a szerb, illetve a vajdasági kormány honlapján. Újvidék nélkül a vajdasági községek száma 44. Az eltérés a tartományi székváros gyakori közigazgatási átszervezödéséből adódik. Szerencsére a közigazgatási és területi átszervezések érintetlenül hagyták a levéltári teriileteket. A jelenleg is hatályos Végzés a levéltárak területének meghatározásáról 21 a Vajdaságot illetően megerősítette a korábbi levéltári területhatárokat. A levéltári törvényalkotás Jugoszláviában 1945-től 1972-ig kétszintű törvényalkotás, a szövetségi (országos) és köztársasági (esetünkben szerbiai) működött. Ez idő alatt két szövetségi (1950 és 1964) és két köztársasági levéltári törvény jelent meg (1951 és 1967). Az 1972-1988 közötti időszakra a nagymértékű hatalmi decentralizáció jellemző. Ekkor a tartományok (Vajdaság és Koszovó) is törvényalkotási joggal rendelkeztek. Az önigazgatásűnak nevezett társadalmi rendszer idején szövetségi szinten két alkalommal (1973 és 1986), Szerbiában pedig háromszor (1977, 1985 és 1987) alkottak levéltári törvényt. A vajdasági törvényalkotók is három törvényt tettek közzé (1973, 1977 és 1985). Az 1985-ös vajdasági levéltári törvényt az 1990-ben megjelent szerbiai Törvény a kultúrjavak védelméről 12 helyezte hatályon kívül. Ugyanezen a néven 1994-ben látott napvilágot a jelenleg is érvényes szerbiai levéltári törvény. 23 Mivel ez a törvény nemcsak a levéltári, hanem a múzeumi, könyvtári, műemlékvédelmi tevékenységeket is szabályozza, terjedelme folytán kezelése nehézkes. A már hatályba lépésekor szakmailag hiányos törvény mostanáig teljesen elavult. Főként a külszolgálat munkáját érintő szakaszok váltak teljesen alkalmatlanná a terepen lévő levéltári anyag megvédésére a privatizációs folyamatokban. Ezzel a törvénnyel Szerbia Levéltára hatáskörébe helyezték a vajdasági levéltárak szakmai felügyeletét, a központi nyilvántartások vezetésének kötelezettségét stb. A törzsszolgálati teendők végzése az ún. „omnibusztörvénnyel" {Törvény az autonóm tartomány egyes illetékességeinek meghatározásáról) 24 került vissza a Vajdasági Levéltárhoz. A legutolsó szövetségi levéltári törvény 25 1988-ban lépett életbe. Külön figyelmet érdemel a törvény 1. szakasza, amely meghatározza, hogy mi képezi a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság (JSZK) levéltári anyagát, továbbá a 21. szakasz, amely a dokumentumok 30, sőt 50 évig tartó titkosítását teszi lehetővé. 21 Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 1996. év 7. szám. 22 Szerb Szocialista Köztársaság Hivatalos Közlönye, 1990. év 6. szám. 23 Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 1994. év 71. szám. 24 Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 2002. év 6. szám. 25 Jugoszláv Szövetségi Köztársaság Hivatalos Lapja, 1988. év 12. szám.
