Fodor István - Apró Erzsébet: A vajdasági levéltárak magyar provenienciájú fondjai és állagai 1918-ig - A Kárpát-medence levéltári forrásai 1. Fond- és állagjegyzékek 3. (Budapest, 2008)
BEVEZETŐ
A fondhoz készült levéltári segédletek a következők lehetnek: • raktári jegyzék, egyszerű összeírás, doboz- vagy kötetjegyzék; • áttekintő raktári jegyzék, szerv- és fondtörténettel, kutatói útmutatóval ellátott összegző leltár (sumarni inventar); • ismertetők (obrazac za vodic) középszintű rendezés után a fondokhoz/állagokhoz készülnek. Ezeket nem jelöljük, de a levéltár honlapján elérhetőket felhasználtuk a munka során; • ismertető leltárak (vodic kroz fond), megjelentetésre szánt tájékoztató segédletek, ilyenek csak a szabadkai Történelmi Levéltárnál Szabadka város űriszéki anyagához készültek (Szabadka város és jobbágyfalvai:Csantavér, Sándor és Bajmok esetében); • regeszta (regesta), az egyes hat tartalmi kivonata; • analitikus leírás (analiticki opis), tartalmi kivonatok; • analitikus leltárak (analiticki inventari), az analitikus leírások összességéből készült kiadásra szánt levéltári segédletek. Regeszták és analitikus leltárak csak darabszinten rendezett iratokról készülnek. Készítésének módszertani utasítása értelmében személynév-, helynév- és tárgymutató is tartozik hozzájuk. Ha az anyag mikrofilmezett vagy elektronikusan is elérhető, szintén jelöljük. Ha általunk még kérdéses adatot találtunk egy fond adataiban (elírás vagy más okból) és ellenőrzésre nem volt további lehetőségünk, akkor a fond- és állagjegyzékben (?)-lel, ha pedig kiemelni szándékoztunk egy tényt, akkor (í)-lel jelöltük. Ezeken kívül a dőlt betűket alcímek, illetve egyes fondok után a szerzői megjegyzések (Megjegyzés:) esetében alkalmaztuk. A Vajdasági Levéltár gazdag anyakönyvi gyűjteményében őrzi az 1827. évi XXIII. tc. értelmében a törvényhatóságok őrizetébe került felekezeti anyakönyvek másolatait, de a szabadkai és a zombori levéltárak is őriznek ilyeneket. Részletes ismertetésük minden levéltárnál a Gyűjtemények (C) fondfőcsoportnál szerepel, ha pedig valamelyik egyházi szervezettől is kerületek hatok a levéltárba, akkor azok az A. fondfőcsoport 8. pontja alatt találhatók. Az egyházi szerveknél a fond nevében a római katolikus egyház esetében egységesen a plébánia, az ortodox/görögkeleti felekezetnél a parókia, a görög katolikusnál az egyházközség, a református, az evangélikus, a baptista, a nazarénus felekezetnél a gyülekezet, az izraelitánál pedig a hitközség kifejezést; az anyakönyvek fajtáinak jelölésénél pedig egységesen a kereszteltek/születettek; házasulok, halottak elnevezést használtuk. A fondoknál és a gyűjteményeknél is előfordul, hogy településenként csupán a felekezetek, azon belül az anyakönyvek fajtái szerinti különválasztás volt lehetséges, de hogy melyik plébánia anyakönyvei vannak meg, az nem derül ki minden esetben a közölt adatokból. Előfordult, hogy a raktári jegyzékben szereplő név alapján nem lehetett megállapítani a település nevét vagy a felekezetet, mert úgy jelölték (pl. a VL F.402 Egyházi anyakönyvek másolatainak gyűjteményénél), hogy „minden felekezet". Ilyenkor így hagytuk, vagy (?)-et használtunk. Felhívjuk az olvasók figyelmet arra is, hogy a gyűjteményben az anyakönyvek évkorét jelöltük, még akkor is, ha hiányosan maradtak ránk. Kivételt akkor tettünk, ha csupán egy vagy két évből vannak könyvek, akkor természetesen vesszővel elválasztva csak a vonatkozó egy vagy két évet szerepeltetjük. A Vajdasági Levéltár említett gyűjteményében az anyakönyvi adatokon kívül statisztikai kimutatások is találhatók vármegyék, felekezetek és települések szerint a lakosságról. A nagybecskereki gyűjteményben háztörténet, História Domus is előfordul.
