Fodor István - Apró Erzsébet: A vajdasági levéltárak magyar provenienciájú fondjai és állagai 1918-ig - A Kárpát-medence levéltári forrásai 1. Fond- és állagjegyzékek 3. (Budapest, 2008)
BEVEZETŐ
Általában minden fondnál a megőrzött iratanyag évköre szerepel. De ha töredékesen vagy valami oknál fogva a szerv kialakulása előtti vagy megszűnése utáni évből is található hat, akkor jelöltük az elő-, illetve az utóévet is, amit zárójelben tüntettünk fel. Ha egy fond évkörénél az első évszám után (-) szerepel, akkor az nem lezárt évkörü gyűjtemény. Az iratanyag terjedelmét többnyire iratfolyóméterben közöltük. De egyes fondoknál - vagy azért mert nincs más adat, vagy éppen azért, mert terjedelmes az iratanyag és darabszinten rendezett - az egyes állagok vagy sorozatok raktári egységeinek számát is megadtuk. Minden esetben közöljük az állagok nevét (magyarul és szerbül), évkorét és terjedelmét. Az állagokra bontás nehéz feladatnak bizonyult, mert egyes levéltárakban a fondok rendezése, az állagok kialakítása eltér a magyarországi gyakorlattól. Ebben nagy segítségünkre voltak (illetve lehettek volna) a levéltári kalauzok, vagy az azokhoz készített, fondokról felvett adatlapok (obrazac za vodic), amelyek tartalmazzák a fond felépítését. Az állagok jele ezekben a segédletekben a fondszám mellett egy másik arab szám volt (F.2.9.). De ezt ma már kevés helyen használják. Ezért ebben a fond- és állagjegyzékben csak elvétve találunk számot az állagoknál. Hogy mégis meg lehessen különböztetni, félkövér betűvel jeleztük az állagot vagy a sorozatot. Ha az hatképző szerv szervezeti egysége vagy éppen hatfajta alapján alakították ki az állagot, akkor nem volt gond, de ha a rendezés elvéül az időrendet választották, és azon belül sorolták fel az hatféleségeket vagy a szervezeti egységeket, akkor nagyon nehéz volt a fond állagokra/sorozatokra bontása (ugyanis a vármegyék iratai több ezer dobozban vannak). Mivel a raktári jegyzékek közlésére nem vállalkozniuk, ilyenkor az állagokat/sorozatokat, olykor a tételeket és azok évkorét magunk gyűjtöttük össze a raktári jegyzékek alapján. Még egy szembetűnő jellegzetessége van a vajdasági segédletkészítési gyakorlatnak, ami végig követhető az egész munkán. Általában minden fond két nagy csoportra oszlik:könyvekre/kötetekre és iratokra. A köteteken belül vannak az irattári segédletek is. Csak ezeken a csoportokon belül következik az állagok/sorozatok felsorolása ugyanolyan sorrendben. Kevés kivétel mégis akad, ha az állagon belül oszlik az anyag könyvekre és iratokra, de ezen nem változtattunk. (Pl. a Vajdasági Levéltárnál a F.32 Szerb Vajdaság és Temesi Bánság hátai vagy az újvidéki Történelmi Levéltárnál F.l Újvidék Szab. Kir. Város Tanácsának iratai, de előfordul ilyen felosztás Zentánál, Pancsovánál és Szabadkánál is). Sajátosság még, hogy egyes darabszinten rendezett fondoknál (pl. ilyenek a vármegyék feudális kori hátai), az azonos évben keletkezett hatokat - függetlenül annak keletkeztetőjétől - időrendben rendezték, de azon belül már hatképzők szerint elkülönülnek a közgyűlési, főispáni, alispáni és a további hatok stb.). Ezt a rendezési elvet, mely lényegesen eltér a magyarországitól, kénytelenek voltunk tükröztetni. Minden fondnál közöljük az iratok nyelvét (ószláv, latin, német, magyar, szerb stb.). Közöljük továbbá, hogy milyen levéltári segédletek készültek hozzájuk. Ez alól kivételt képeznek a volt Jugoszlávián belül köztársaságonként készült országos fondjegyzékek 10 és a minden levéltárnak - akár több kiadásban is - megjelent levéltári kalauzai. 11 A nyomtatásban megjelent levéltári segédletek közül a regeszták katalógusának és valamennyi analitikus leltárnak a bibliográfiai adatait az irodalomjegyzékben közöljük. Egyesek közülük a magyarországi levéltári könyvtárakban is megtalálhatók. A helynévmutatókban a szerb, a horvát és a román, esetenként német településneveknél —>-jel utal annak magyar elnevezésére. Ha a település ma nem Szerbiában van, akkor zárójelben az ország nevét rövidítettük. 9 VL 1977-es levéltári kalauz, lásd az 5-ös lábjegyzetet. 10 Lásd a 4. lábjegyzetet. 11 Lásd a 5. lábjegyzetet, és az irodalomjegyzéket.
