Fodor István - Apró Erzsébet: A vajdasági levéltárak magyar provenienciájú fondjai és állagai 1918-ig - A Kárpát-medence levéltári forrásai 1. Fond- és állagjegyzékek 3. (Budapest, 2008)
BEVEZETŐ
Kivételként említhetjük viszont a céhek iratait, amit gyűjteménynek neveznek (lásd Szabadkán), de itt célszerűbbnek látszott a megfelelő 6.1.2. csoportba sorolni, az A főcsoporton belül. Ugyanitt kell megemlíteni, hogy az Iványi István gyűjteménye elnevezésű fond nem más mint az Iványi István gimnáziumi tanár által Szabadka szabad királyi város története 1 megírásához használt, a város levéltárából kigyűjtött eredeti hatok gyűjteménye, melyre ő a monográfiában úgy hivatkozik, hogy „Városi levéltár I., IL, III. csomó; ezért azt célszerűbb volt a város iratainál felsorolni, mint a gyűjteményeknél. E bevezető legelején azt írtuk, hogy „elviekben" a fenti felosztást vettük figyelembe, mert amikor a tíz levéltár fondjairól az első ezer adatlap elkészült, és 2006 januárjában a szerkesztés elkezdődhetett, nyilvánvalóvá vált, hogy nem lehet minden levéltár fondját egyformán besorolni. Ez legfőképpen a fondok kialakításának és azok rendezettségi szintjének különbözőségével magyarázható. A módszertani utasítás szerinti besorolás az A fondfőcsoporton belül az 1. fondcsoportot korszakokra bontja, így alakulnak ki a fondalcsoportok, mint a „feudális kor végéig", és a „kapitalista kor kezdetétől 1918-ig". Előfordul azonban több levéltárban is, hogy a fondok az hatképző szerv alakulásától azok megszűnéséig vagy a legkorábbi évtől a legkésőbbi évig (1944, Fehértemplom F:421), mind egy fondban találhatók. Ilyenkor a fondot az első korszaknál soroltuk be a fond kezdőévéhez igazodva. Ilyen típus továbbá a községek/nagyközségek hátainak besorolása, melyek a községek alfabetikus rendjében talámatók. Ha a községi fond korszakok szerint volt bontva, a korszakok fondját egymás után közöljük. A körjegyzőségek esetében annak székhelye szerinti alfabetikus rendben, és zárójelben a kisközségek nevét is megadjuk. A mitrovicai levéltárban őrzött községi anyagnál egységesen a „község" megnevezést használtuk, de megjegyezzük, hogy az 1913. évi helységnévtár szerint politikai község (pk.) elnevezés szerepel. Jelen jegyzékünkben az áttekinthetőség miatt minden fondszám előtt szerepel egy sorszám is (pl. az 1. sorszám alatt található az F.5). A fondok neve a vajdasági utasítás értelmében az iratképző szerv utolsó elnevezése vagy a leghosszabb ideig használt neve, így sokszor a XX. század végi elnevezéssel találkoztunk. Ezért szükséges volt a szakirodalomban (tiszti címtárakban, helységnévtárakban, különböző bibliográfiákban) kutatást végezni a szerv XX. sz. elején használatos nevének felderítésére. Más esetben az egyes fondok áttekintő raktárjegyzékei, illetve maga a levéltári anyag alapján kellett a fond nevét megállapítani. 8 Mégis előfordul, hogy ha van irata egy iskolának 1944-ig, és nem sikerült megállapítani az első világháború előtti nevét, akkor a fondnak e későbbi nevét találjuk a jegyzékben. Ez a kiadvány a szerkesztői és kiadói elképzelések szerint eredetileg csak 1918-ig gyűjtötte volna össze a fondokat, de mivel sok fondnak egyben van az anyaga 1944-ig, iskolák esetében pedig még az 1979-es évből is, módosítani kellett a tervet. Az iskolák fondjai azzal a névvel szerepelnek a levéltár nyilvántartásában, amely a levéltáiba került utolsó év iratain található. így például az 1747-ben alapított szabadkai gimnázium 1977-ben keletkezett hátain használt hivatalos neve:Gimnazija „Mosa Pijade" Gimnázium, 1991-ben pedig Gimnazija „Svetozar Markovié" Gimnázium. Ezért a jegyzékben minden fondnál az első név a nagy nyomtatott betűvel írt az 1918-ig használt név, alatta van a más nyelven használt korabeli elnevezés német, latin, román nyelven, illetve a többnyelvű hivatalos név (az 1970-es években levéltárba került szervek fondjainál). Ezek után következik a fond neve és a székhely neve szerbül (az adott levéltár nyilvántartásaiban vezetett néven). A fond nevéhez hasonlóan az hatképző szerv székhelyét magyarul (az 1913-as helységnévtár, de a mai helyesírás alapján), vagy ha korábban megszűnt, az akkor használatos formában adtuk meg, attól függően, hogy meddig működött. 7 Megjelent Szabadkán, I. kötet 1886-ban, II. kötet 1892-ben. 8 Ezért az ott dolgozó kollégák segítségét kellett kérni. Ezúton is köszönjük a kollégák türelmét és segítségét.
