Hoogewoud, Guido S. et al.: Az európai fővárosok építéstörténeti forrásai (Budapest, 1982)
Róma
Furcsa ellentmondás, hogy Rómában az EUR-negyedet és a Via della Conciliazionét - a letűnt rezsim ideológiájának eme legkifejezőbb építészeti alkotásait - éppen a fasizmus megdöntése után, a háborút követő években, az újjáépítéssel összefüggő leghevesebb városrendezési viták közepette fejezték be. Az antik és a modern Róma építészeti egységét, harmóniáját talán annak köszönheti, hogy soha nem volt jelentős ipara, így a külvárosok kialakulása nem volt hasonlítható a többi európai nagyvároséhoz, ezért lehetséges a városon évezredek városépítő tevékenységét nyomon követni. IRODALOM CALVI, E.: Bibliográfia generale di Roma [Róma általános bibliográfiája], Róma, 1906-1912. Bibliográfia periodica romana [Róma periodikus bibliográfiája]. Róma, 1910-1914. BIBLIOGRÁFIA Romana [Római bibliográfia]. Firenze, 1926-1927. ARCHEOLÓGIA CLASSICA [Klasszikus archeológia]. Róma, I (1949) - XXVI (1973-1974)ARCHITETTURA [Építészet], Róma. Architettura e arti decorative [Építészet és iparművészet], Milánó, I (1921) - XXII (1943). Archivio della SocietA romana di storia patria [A nemzeti történelem Római Társaságának Levéltára]. Róma, I (1878). bolletino de Centro di Studi per la storia DELL’ARCHITETTURA [Építészettörténeti Központi Intézet Közleményei]. Róma. RIVISTA Dl ARCHEOLOGICA CRISTIANA [Keresztény Archeológiái Szemle], Róma, I (1923) - XXII (1943). STRENNA DEI ROMANISTI [Rómaiak öröksége]. Róma, I (1940) - XXXVI (1975). STUDI Romani [Tanulmányok Rómáról]. Róma, I (1953)-XXV (1977). L’URBE [A városállam]. Ir(i936) - XXXIX (1976). IJRBANISTICA [Városépítés]. Torino, I (1931) - 62 (1973). EHRLE, C.: Le piante maggiore di Roma dei secc. XVI e XVII [A XVI-XVII. századi Róma fontosabb térképei]. Róma, 1911-1932. HUELSEN, C.: Saggio di bibliográfia regionata déllé piante iconografiche e prospettiche di Roma dal 1551 al 1748 [Római térképek 1551-1748]. Róma, 1935. SCACCIA, C. - SCARAFONI: Le piante di Roma, possedute della Biblioteca di Archeológia e Storia deli’Arte e dalle altre biblioteche govemative della cittä [A főbb városi könyvtárakban őrzött térképek]. Róma, 1939. FRUTAZ, A. P.: Le piante di Roma [Róma térképei]. Róma, 1962. FALD A, G. B.: Nuovo teatro déllé fabbriche et eddificii in prospettiva di Roma moderna, etc. [Róma új építkezései perspektivikus ábrázolásban], Róma, 1665. PIRANESI, G. B.: Raccolte di varié vedute di Roma sia antica ehe moderna [Róma régi és új látképeinek gyűjteménye]. Róma, 1750. VASI, A.: Le magnificenzi di Roma [Róma nagyszerű alkotásai]. Róma, 1752-1764. ADINOLFI, A.: Roma nell’etá di mezzo [A középkori Róma]. Róma, 1881. TOMASETTI, G.: Le cinque cittä del medioevo in Roma [Az öt középkori város Rómában], in.: Fanfulla, 1966. PASTOR von, L.: Sisto V. II creatore della nouva Roma [V. Sixtus. Az új Róma megalapítója]. Róma, 1922. MUNOZ, A.: Romabarocca [A barokk Róma]. Milánó- Róma, (2. kiadás), 1928. FLORIO, C. B.: Raccolte completa di regolamenti edilize e di norme di edilitä riguardanti la cittä di Roma dal 1864 ad oggi [Róma városára vonatkozó építési szabályok gyűjteménye 1864-től napjainkig]. Róma, 1931. IL PIANO REGOLATORE PROVINCIALE Dl ROMA [Róma tartomány rendezésének terve]. AA. vv., Róma, 1935. TOMEI, P.: L’architettura a Roma nel Quattrocento [A XV. század építészete Rómában]. Róma, 1942. MATTHIAE, G.: Sulla funzione degli obelischi nel piano regolatore di Roma [Az obeliszkok szerepe Róma városrendezési tervében], in.: Bolletino del Centro di Studi per la Storia dell’Architetture n. 4. 1945. LUGLI, G.: Roma antica. II centro monumentale [A régi Róma. A történelmi központ]. Róma, 1946. LUCENTE, A.: La legislazione sül Comune di Roma dal 1870 al 1955 [Róma város törvényhozása 1870-től 1955-ig]. Róma, 1955. LE LEGGI SPECIALI PER LA CITTÄ Dl ROMA DAL 1870 AD OGGI [Rómára vonatkozó különleges törvények 1870-től napjainkig], in.: AA. W., Róma, 1956. CARACCIOLO, A.: Roma Capitale [Róma főváros]. Róma, 1956. CASTAGNOLI, F.: Roma antica [Az ókori Róma], in.: AA. W. Topográfia e urbanistica di Roma, Bologna, 1958. CECCHELLI, C.: Roma medioevale [A középkori Róma], in.: AA. W. Topográfia e urbanistica di Roma, Bologna, 1958. GlOVANNONI, G.: Roma dal Rinascimento al 1870 [Róma a reneszánsztól 1870-ig]. in.: AA. VV. Topográfia e urbanistica di Roma, Bologna, 1958. ZOCCA, M.: Roma capitale d’Italia [Róma Olaszország fővárosa], in.: AA. VV. Topográfia e urbanistica di Roma, Bologna, 1958. BERLINGUER, G. - Della Seta, P.: Borgate di Roma [Róma, Borgate negyed]. Róma, i960. INSOLERA, I.: Roma moderna. Un secolo di storia urbanistica [A modern Róma. Egy évszázad urbanisztikája]. Torino, 1962. CESCHI, C.: Le chiese di Roma. Dagli inizi del Neoclassico al 1961 [Róma templomai. A neoklasszicizmus kezdetétől 1961-ig]. Bologna, 1963. Golzio, V. - Zander, G.: Le chiese di Roma. Dali’ XI al XVI secolo [Róma templomai. A Xl-től a XVI. századig]. Bologna, 1963. PORTOGHESI, P.: Roma barocca [A barokk Róma]. Róma, 1966. La PADULA, A.: Roma e la régióné nell’epoca napoleonica [Róma és környéke a napóleoni időkben]. Róma, 1969. D’OnoFRIO, C.: Roma nel Seicento [Róma a XVII. században]. Firenze, 1969. FERRAROTTI, F.: Roma da capitale a periféria [Róma, fővárostól a külvárosig]. Bari, 1970. 278 EURÓPAI FŐVÁROSOK
