Hoogewoud, Guido S. et al.: Az európai fővárosok építéstörténeti forrásai (Budapest, 1982)
Reykjavík
jellemezte a városképet. 1900-tól fogva Reykjavíkban betonból is építettek házakat, 1920-tól pedig már a beton a legtöbbet használt építőanyag. A város számos fontos épülete az elmúlt száz évből vagy valamivel régebbről való. A „Latin Iskola” (papnevelde) 1845-ben épült, 1845 és 1881 között itt ülésezett az országgyűlés, és ez az épület nyújtott otthont 1851-ben az alkotmányozó országgyűlésnek. Az Althing épülete 1881-ben készült el. A lutheránus székesegyház jelenlegi formájában 1847-1848-ban épült, de egyes részei 1790-1794-ből származnak. A legtöbb fontos középület azonban a századfordulót követően épült. Nevezetesebbek a Nemzeti Könyvtár (1906) - itt talált otthonra a Nemzeti Levéltár is -, a Katolikus templom (1929), az Állami Kórház (1930), Izland Egyetemének eredeti főépülete (1937), a Nemzeti Színház (1950), a Hajózási Főiskola (1942), a Nemzeti Múzeum (1944-ben a köztársaság megalakulásának alkalmából épült) és az új főkapitányság. Említést érdemel az egyetem egyik újabb létesítménye, az Arnagardhur, ahol többek között a legutóbbi években Dániából visszakapott régi izlandi kéziratokat őrzik, és velük kapcsolatos kutatómunka folyik. 1839. május 29-én királyi rendelettel reykjavíki Építési Bizottságot állítottak fel, mely ma is működik. Eredeti feladata a várostervezés, földmérés, parcellázás és az építési törvények érvényesítése volt. Jelenlegi hatáskörébe tartozik az építési tervek jóváhagyása, építési engedélyek kiadása és az építési tevékenység általános ellenőrzése. Az érvényben levő építési törvény egy 1903-ban elfogadott törvényen alapszik, de ezt 1945-ben és 1965-ben átdolgozták. Egy 1921-es várostervezési törvény nyomán 1924-ben új Építészeti Bizottságot neveztek ki, amely 1927-ben benyújtott egy új általános városfejlesztési tervet, de ezt soha nem ratifikálták. 1949-ben Reykjavik városi főmérnökének irányításával tervezési osztály létesült, 1964. július 2-án pedig egy újabb várostervezési bizottság jött létre, melynek meghatározott bíráló és javaslattevő szerepe van. Észrevételeit a végrehajtó bizottság hagyja jóvá. Az 1960-as években kezdtek újra hozzá Reykjavik általános városrendezési tervének kidolgozásához. Ezt a tervet a Városi Tanács 1967-ben elfogadta, és 1983-ig akarják végrehajtani. A terv kivitelezésének ellenőrzésére 1971-ben felállították a Városfejlesztési Intézetet. A várostervezők előnye, hogy a város területének nagy része a főváros tulajdonában van. Az építési telkeket szerény évi díjakért adják bérbe, leggyakrabban 75 éves időtartamra. Az országgyűlés 1969-ben elfogadta a műemlékvédelmi törvényt, amely felhatalmazza a művelődésügyi minisztert, hogy intézkedéseket tegyen olyan épületek vagy épületrészek védelmére, amelyeknek történelmi vagy építészeti értékük van. Az e célra felállított bizottság javaslatai alapján eddig hat ilyen épületet jelöltek ki: az országgyűlés épületét, a lutheránus székesegyházat, a Kormányzóság Házát, a „Latin Iskolát” és könyvtárát (Ithaka), valamint a Nemzeti Könyvtárat. Ezenkívül a Végrehajtó Bizottság úgy határozott, hogy egy városi tulajdonban levő faházat is meg kell őrizni. Reykjavik mai külterületéhez közel van az Árboer Várostörténeti Múzeum, itt gyűjti egybe az állam a város kultúrtörténeti és a mindennapi élettel kapcsolatos emlékeit. Az Árboerbe telepített épületek jó áttekintést adnak a régi reykjavíki építészetről az 1900-as évekig: a képet korabeli berendezések egészítik ki. IRODALOM THEGAR REYKJAVIK VAR 14 ÁRA [Amikor Reykjavik 14 éves volt]. Reykjavik, 1916. 138 p. 1800 körüli áttekintés. JÓNSSON, K.: Saga Reykjavíkur I—II [Reykjavik története]. Reykjavik, 1929. 294 és 296 p. MYNDIR OG TH7ETTIR ŰR SÖGU BALJARNIS 1786-1936 [Képek és cikkek a város történetéről]. Reykjavik, 1937. 101 p. Rövid történelmi áttekintés. REYKJAVIK, DEVELOPMENT AND TOWN PLANNING [Reykjavik fejlődése és várostervezése]. Reykjavik, 1939. 25 p. INGÓLFS, L.: The Settlement of Ingólfur [Ingólfur honfoglalása]. Reykjavik, 1936-1940. 382 p. Cikkgyűjtemény Reykjavíkról mint Izland első állandó lakóinak településéről. HELGASON, J.: Árbaskur Reykjavíkur 1786-1936 [Reykjavik évkönyvei 1786-1936]. Reykjavik, 1942. 492 p. KRISTJÁNSSON, L.: Ür bee í borg. Nokkrar endurminningar Knud Ziemsens fyrrverandi borgarstjóra 1875- 1953 [Faluból várossá. A néhai Knud Ziemsen polgármester visszaemlékezései. 1875-1953]. Reykjavik, 1952. 400 p. Ismertetés az 1900 utáni műszaki létesítményekről, mint pl. a vízművekről, kikötői berendezésekről, áramfejlesztő telepekről stb. ADALSKIPULAG ReyKJAVÍKURBORGAR 1962-1983 [Reykjavik város általános rendezési terve]. 1965. 265 p. ÓLA, Á.: Gamla Reykjavik [A régi Reykjavik]. Reykjavik, 1969. 317 p. Óla, Á. számos könyvében találhatók cikkek, melyek a várostörténet különböző szempontjaival foglalkoznak. Reykjavik, the Capital of Iceland [Reykjavik, Izland fővárosa]. Reykjavik, 1969. 134 p. Képeskönyv Björn Th. Bjömsson történelmi bevezetőjével. Angolul, dánul és németül. LiNDAL, P.: Local Government in Iceland 874-1974 [Helyi kormány Izlandban 874-1974]. Reykjavik, 1975. ÁGUSTSSON, H.: Building through the Centuries in Iceland 874-1974 [Építészet a századok során Izlandban 874-1974]. Reykjavik, 1975. Safn til Sögu Reykjavíkur - Acta Civitatis Reykjaviciensis I-III. [Várostörténeti Gyűjtemény I—III]. 7. Kaupstadhur { halfa öld 1786-1836 [Főváros egy fél évszázadon át]. Reykjavik, 1968. 331 p. A Városi Levéltár 261 REYKJAVIK
