Hoogewoud, Guido S. et al.: Az európai fővárosok építéstörténeti forrásai (Budapest, 1982)
Budapest
lota, a pesti Egyetemi templom, a Pesti Szépítő Bizottságnak a minisztérium alá rendelése, a pesti gázvilágítás. Az iratok tárgyi kútfőkben vannak, mutatókkal ellátva. AZ ABSZOLUTIZMUS KORI LEVÉLTÁRBAN: Az 1849 és 1867 között egymást követően működő számos magyarországi kormányhatóság iratainak kutatása témánk szempontjából nem volna gyümölcsöző. A felügyeletük alatt működött építészeti szakhivatalok közül azonban egyesek iratai már tartalmaznak a főváros építésére vonatkozó forrásokat. Ezek a következők: D 231 KK. Landes-Baudirection für Ungarn 1849-1853 16,00 fm KK. Militär- und Civil-Gouvernement für Ungarn: Bausection D 238 Általános iratok 1853- 1860 4,40 fm KK. Landes-Baudirections Abteilung zu Ofen D 240 Általános iratok 1854- 1860 15,00 fm D 253 KK. Landesbaubehörde i860, július-december 3,40 fm M. Kir. Országos Építészeti Igazgatóság D 256 Elnöki iratok 1862-1867 0,40 fm Az 1865-ös anyagban az Országház építésére vonatkozó iratok. M. Kir. Országos Építészeti Igazgatóság D 257 Általános iratok 1861-1867 48,00 fm Az egyes nagyobb állami építkezések munkálatainak irányítására kiküldött építésvezetőségek közül a következők foglalkoztak budai, illetve pesti építkezéssel: E 393 KK. Schloßbauleitung Ofen 1849-1860 2,35 fm Az 1849. évi ostromban megsérült királyi palota és a Sándor palota újjáépítését irányította. D 249 KK. Bauleitung des Ofner Kapuziner Klosters 1854- 1857 0,30 fm A budai kapucinus templom és kolostor újjáépítése során keletkezett építési napló, költségvetések, árverési jegyzőkönyvek, elszámolások, műbírálati jegyzőkönyvek, a romos épület építészeti leírása stb. O 250 KK. Bauleitung des Pester Komitatsgebäude 1855- 1856 0,20 fm Pest egyik legszebb klasszicista épülettömbjének, a pesti vármegyeházának országos törvényszék céljára történő kibővítése és átalakítása során létrejött iratok. Az abszolutizmus kori iratokhoz tartozó tervek és térképek a Magyar Országos Levéltár Tervtárában, illetve Térképtárában vannak elhelyezve. A POLGÁRI KORI KÖZPONTI KORMÁNYHATÓSÁGOK LEVÉLTÁRAIBAN: Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium K 173 Útépitészeti, vízépitészeti és vasúti szakosztályok általános iratai 1867-1888 203,65 fm Amikor az 1867. évi kiegyezés után az ország közigazgatásának irányítását a minisztériumok vették át, a középítkezések legfőbb felügyelete a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium hatáskörébe került. Az iratoknak természetesen csak egy része budapesti vonatkozású. K 463 A Margit-híd Építési Felügyelőség iratai 1872-1876 0,74 fm Kereskedelmi Minisztérium K 227 Út- és középítési osztály 1889- 1899 192,70 fm Az állami, városi és megyei középületek céljaira történő kisajátítások, ezen épületek terveinek, helyreállítási és fenntartási munkáinak felülvizsgálata és a városrendezési ügyek (például közvilágítás) intézése során keletkezett iratok a Magasépítészeti ügyek tárgyi csoportban találhatók. A minisztérium foglalkozott a hídépítések ügyeivel is, így a Ferenc József- (ma Szabadság-) híd (1896-1897) és az első Erzsébet-híd építésével (1897). Az iratok közül sok tervet kiemeltek, ezeket most a Magyar Országos Levéltár Tervtára őrzi. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban is számos épületterv (nagyrészt iskolák, kisebb részben színházak, múzeumok tervei) gyűlt össze, amelyeket tervpályázatokra küldtek be. Ezek ma a Magyar Országos Levéltár Tervtárában vannak. Miniszterelnökség K 26 Központilag iktatott és irattározott iratok 1867-1944 214 fm A szakminisztériumokon kívül a miniszterelnökség is foglalkozott különféle országos jellegű építkezések (mint a királyi vár és az Országház építése), azonkívül szobrok és emlékművek (köztük az ezredéves emlékmű) felállításának ügyeivel, valamint a Miniszterelnökség felügyelete alá tartozó építési szervek ügyeivel. K 17 Országházépítési Végrehajtó Bizottság 1884-1906 0,80 fm Ez az 1884. évi XIX. te. alapján jött létre. Iratai nagyrészt elpusztultak, a segédkönyveken kívül csak egy építési napló és egy csomó irat van. K 518 A Várépítési Bizottság Műszaki Hivatala 1890- 1914 1,55 fm A fennmaradt iratok a Hauszmann Alajos tervei alapján folytatott építkezés időszakából valók, az építkezés terveire, a kivitelezés irányítására, az épület belső díszítésére vonatkoznak. A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR TERVTÁRA A tervtár a kormányhatósági és a családi fondokból kiemelt tervekből, illetve építészek hagyatékából áll. Benne budai, pesti, óbudai és budapesti épületekre, hidakra vonatkozó tervek is vannak, számuk kb. 4000-4100-ra tehető. Ezek a jegyzékek, mutatók alapján a következő fondokból kereshetők ki: T 1 Delineationes aedilium XVIII-XIX. század 0,70 fm T 60 Helytartótanácsi tervek 1783-1847 0,50 fm T 62 Kamarai tervek XVIII-XIX. század 1,50 fm T 18 Kormányhatósági levéltárakból kiemelt vegyes tervek XVIII-XIX. század 4,00 fm T 14 Kereskedelemügyi minisztériumi tervek 1765-1911 2,00 fm T 13 Vallás- és közoktatásügyi minisztériumi tervek 1830-1913 2,00 fm T 73 Abszolutizmus kori levéltárból kiemelt tervek 1851-1865 0,50 fm T 9 Ybl Miklós tervei 1885 0,50 fm BUDAPEST 129
