Hoogewoud, Guido S. et al.: Az európai fővárosok építéstörténeti forrásai (Budapest, 1982)
Budapest
Ybl Miklós (18x4-1891) tervei, köztük a királyi palota átépítésére készített tervek is. T 11 Feszi Frigyes hagyatéka XIX-XX. század 0,50 fm A Feszi Frigyes (1820-1884) hagyatékában talált épülettervek, vázlatok, amelyeket ő és fia, Feszi László, valamint Hűd József készített. T 7 Schickedanz Albert-Herzog Fülöp hagyatéka 1870-1913 0,80 fm Schickedanz Albert (1846-1916) és Herzog Fülöp (1860- 1925) több száz épületterve, köztük a Szépművészeti Múzeum, a millenniumi emlékmű, a földalatti vasút és sok más budapesti középület tervei. T 10 Györgyi Dénes hagyatéka XIX-XX. század 0,20 fm Györgyi Dénes (1861-1934) hagyatékában saját tervein kívül Ybl Miklóstól és Hauszmann Alajostól származó épület- és épületberendezési tervek is vannak. T 6 Petz Samu hagyatéka 1878-1914 0,80 fm Petz Samu (1854-1922) 450 épületterve, köztük a Magyar Országos Levéltár, valamint több templom és iskola terve. A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR TÉRKÉPTÁRA A térképtár a kormányhatósági és a családi fondokból kiemelt térképeket tartalmaz. A Budapestre vonatkozó térképek száma csekély, mindössze az S 11, S 12, S 16, S 20, S 38, S 41, S 74, S 78 szám alattiak. BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM (BTM) Budapest L, Szent György tér 2. 1014 A Budapest múltjára vonatkozó források másik nagy őrzőhelye a Fővárosi Levéltár mellett a Budapesti Történeti Múzeum. A múzeum elsősorban a városra vonatkozó tárgyi emlékeket - szobrot, épületmaradványt stb. -, metszeteket, fényképeket és a várost ábrázoló képzőművészeti alkotásokat gyűjti. Ezenkívül Budapestre vonatkozóan számos térkép és terv található itt, amelyek jó részének eredete szerint a BFL Terv- és Térképtárában volna a helye. A két intézmény térkép- és tervtára így egészíti ki egymást. Oklevéltár 1301-1526 mintegy 2000 db A múzeum őrzi továbbá a Budapestre vonatkozó középkori oklevelek másolatainak gyűjteményét is. Az eredetiek különböző hazai és külföldi gyűjteményekben találhatók. Az 1148-tól 1301-ig terjedő időszak okleveleit sajtó alá Gárdonyi Albert rendezte 1936-ban. A másolatgyűjteményt azóta folyamatosan fejlesztik. A folyószám szerint tárolt másolatok leltárában rögzítve van a keletkezés éve, tartalmának kivonata, s hogy ma hol található. A feldolgozás, illetve az anyag nyomdai úton történő publikálása folyamatban van. Térképtár XVIII-XX. század 250 db A múzeum alapításával egy időben keletkezett térképgyűjtemény alapját a Budapest főváros Mérnöki Hivatalából átadott történeti értékű térképek alkotják. Ebben a gyűjteményben található többek között Pest legrégibb kéziratos térképe 1720-ból, Bállá Antal 1785-ben Pestről készült térképe, az 1840-1850 közötti időszakban mérnökhallgatók által készített térképek a Városligetről, Kőbányáról, Sashegyről, Sváb-hegyről, a Városmajorról. A réz- és kőnyomatos térképek közül az 1810-ben kiadott Lipszky-féle Pest-Buda-Óbuda térkép, az 1837-ben kiadott Vasquez Károly-sorozat néven ismert Pest-Buda térképsorozat említendő. A térképek a szerzők betűrendjében elhelyezett múzeumi kartonok és topográfiai, valamint időrendi sorrendbe rakott mutatók segítségével kutathatók. Irodalom: Fodor Ferenc: Institutum geometriám. Budapest, 1955; Fodor Ferenc: Bállá Antal élete és műszaki munkássága. Budapest, 1953; Nagy Lajos: Pest város XVIII. század végi topográfiájának forrásai. TBM. XIV. k. Tervtár XVIII- XX. század 30 000 db Az építészeti tervek gyűjteményében számos budapesti épületet ábrázoló tervet, vízműtervet, városrendezési tervet találhatunk. A gyűjtemény másik részét az építészek hagyatékában fennmaradt tervek alkotják. Ezek közül kiemelkedőek: Schulek Frigyes, Árkai Aladár, Árkai Bertalan, Kismarthy Lechner Ödön, Györgyi Dénes és a Gerlóczy-hagyatékok tervanyagai. A szerzők betűrendjében épületfajtánként rendezett múzeumi kartonok segítségével kutathatók a tervek. Fényképtár XIX- XX. század kb. 30 000 db A BTM fényképtárának alapja Toldy László főlevéltárnok 291 darabból álló gyűjteménye volt. A fejlesztés során a történeti városmagokra vonatkozó Klösz és Erdélyi fényképészdinasztiák értékes anyagából származó fotók, majd később a II. világháború után készült dokumentumfényképek alkotják a mai gyűjteményt, amelyben a fényképanyag zömének negatívjai is fellelhetők. A fényképek topográfiai és tárgyi rendben vannak mutatózva. A számsorrendben fekvő negatívokhoz cédulakatalógus áll rendelkezésre. Irodalom: Seenger Ervin: Az Újkori Osztály - Kiscelli Múzeum története. TBM. XV. k. Budapest, 1964. 31-41. p. Metszettár XV-XX. század A magyarországi metszetgyűjtemények között értékes és gazdag gyűjteményt 1887-ben Lanfranconi Enea mérnök 337 darabból álló városképeket ábrázoló anyagával alapította. Ebből a gyűjteményből való többek kötött Wolgemut fametszete is, amely 1493-ban a Schedel Világkrónikában jelent meg. A gyűjteményben található még pl. az 1572-ből származó Braun-Hogenberg-féle rézmetszetű látkép Budáról, J. Siebmacher vedutái, Zimmermann, Nypoort és mások által készített látképek a töröktől való visszafoglalás (1687) előtti korból. Fontos részei az anyagnak az 1684. évi és az 1686. évi ostrom alkalmával készült képek. Legfontosabb lapjainak mesterei: Hallart, R. Hoghe, ifj. Merian. A gyűjteményben található az 1845-ös kiadású R. Alt 32 lapos látképsorozata és az 1849. évi visszafoglalást ábrázoló több metszet. A XIX. század első feléig készült városképek forrásértékűek, míg a későbbi akvarelltechnikával készült ábrázolások ritkán törekedtek teljes tárgyi hűségre. A gyűjteményben a gyarapodás sorrendjében elhelyezett mutatócédulák segítségével lehet kutatni. Irodalom: Seenger Ervin: A Kiscelli Múzeum metszetgyűjteménye. A BTM tevékenysége a felszabadulástól napjainkig című kötetben. Budapest, 1965. 108-120. p. R. Alt: Buda és Pest. Budapest, 1845; R. Alt-Sandmann: 24 budai és pesti látkép. Budapest. FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR Budapest VIII., Szabó Ervin tér 1. 1371 130 EURÓPAI FŐVÁROSOK
