Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Változások az egyházi építészetben 1928 után
A tanács támogatta a kérelmet, „minthogy az egyházközség a kápolna létesítésével és fenntartásával a főváros ezen perifériális részén a hitélet fejlesztése és elmélyítése érdekében nagyfontosságú feladatot teljesít”. A teljes építési költség 32 716 pengőt tett ki, ebből az 1931 áprilisában még fennálló adósságot, 6918 pengőt a főváros állta.340 Az új főoltárt az egyházközség azzal az indoklással kérte, hogy sok átutazó pap kíván misézni a templomban, így a régi oltárt mellékoltárnak használják.341 A külsőkelenföldi egyházközség és helyi lelkészség megalakulása (1930) után három évvel önállósult, és a főváros kegyurasága alá került. Védőszentjéül Szent Gellértet választotta, talán a legenda miatt, mely szerint Gellért püspök Székesfehérvárról Buda felé tartva megszállt a környéken (a Szent Szabina-templomnál, amelyet sokáig a kánai apátság romjaival azonosítottak). Az egyházközség 1937-ben plébániai rangra emelkedett, ezért szeretett volna méltó templomot állítani. A tervezett templomról képeslapot adtak ki pénzgyűjtés céljából, mely szerint az impozáns, centrális, kupolás, két homlokzati tornyos, modern-klasszicizáló templom tervét Ács Sándor készítette. 1940-ben gyűjtés indult a 3000 fős plébániatemplom megvalósítására, ekkor azonban már feltehetően Irsy László került szóba tervezőként, aki az FKT alelnökeként jóval befolyásosabb személy volt ezekben az egyre nehezedő időkben.342 1947-ben ismét felmerült, hogy az Etele tér közepén vagy a (mára megszűnt) Fraknó téren 2000 fős templom épüljön, de 1948-ban végleg lekerült a napirendről.343 Ebben az évben az egyház ingatlant vásárolt a közelben (ma Bartók Béla út 149-151.), melyen 1984-1992 között Kiss András tervei szerint végre felépült a közösség hatalmas, impozáns, jeles műalkotásokkal teli temploma különálló harangtoronnyal, az Árpád-házi szentek különleges szoborkertjével és az alagsorban hatalmas urnatemetővel. A régi, nem használt templom lényegében elpusztult, 2014 szeptemberében elbontották. A templom - a tervezethez képest laposabb toronysisakkal - az elbontás előtt, 2010-es évek eleje Fabó Beáta felvétele 340 Fővárosi Közlöny 42 (1931) 26. sz. április 28. 451. p. 341 BFLIV.1409.C 898/1932-1. cs. 342 A tervező személyéről rendelkezésre álló adatok ellentmondóak. Az Esztergomi Sematizmus 1982.261. p. szerint Irsy László tervezte, a kiadott képeslapokon Ács Sándor neve szerepel (Képeslap a templom tervével, Ács Sándor aláírással. BFL XV.19.b 9289). Az OSZK-ban található képeslap, hátoldali bélyegzőjén 1939 áll, vagyis ekkortájt adhatták ki a képeslapot. Ács Sándorról sajnos semmit sem tudunk. 343 Schmidt Géza fővárosi törvényhatósági bizottsági tag 1947-ben javasolta, hogy a főváros 500 négyszögöles telket adományozzon e célból az egyház részére, mert az épület elhelyezése „a pályudvar környékén szükséges forgalmat sem a jelenben, sem a jövőben nem zavarja.” BFL IV.1409.C 5444/1931-III. és 898/1932-1. cs; Tervek: BFL XV.17.d.329 3278; BFL IV.1403.a 8/1936 és 55/1936 kgy. sz. határozat; Fővárosi Közlöny 42 (1931) 26. sz. április 28.451. p. A Fraknó tér a mai Thallóczy Lajos utca, Ballagi Mór utca és Fraknó utca között volt, területrendezés miatt megszűnt. BFL IV.1403.a 405/1947 454/1947,127/1948 kgy. sz. határozat; Fővárosi Közlöny 47 (1936) 8. sz. február 21.182. p. 133 A lebontott templom helyett a közelben felépült a Szent Gellért-templom (1984-1992) Alapfy László felvétele Az Etele térre tervezett megvalósulatlan nagy plébániatemplom távlati képe, Ács Sándor, é. n. BFL XIV.243
