Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Változások az egyházi építészetben 1928 után
A Fehérvári út 88. alatt működött a Szent Adalbert-egyházközség kápolnája 1931 és 2014 között Rosch Gábor felvétele A kápolna helyett a közeli Etele úton épült fel az új Lágymányosi Szent Adalbert-templom Alapfy László felvétele Lágymányosi Szent Adalbert-plébániatemplom 1930, TEREMTEMPLOM, 2014-BEN MEGSZŰNT344 XI. FEHÉRVÁRI ÚT 88/A Az egykori Külső-Lágymányoson 1921-ben alakult Kisegítő Kápolna Egyesület. A főváros egy nagyobb parcellázás során telket szerzett a Mohai utca, a Bikszádi utca és a Névtelen utca között (5-600 négyszögöl, 3485/5 hrsz.). A szabályozási terven ezt középület céljára jelölték ki (mint magánépítésre nem alkalmas, kisebb, háromszög alakú tömböt). A Hengermalom úti Kápolna Egyesület 1928-ban ennek a teleknek egy részét kérte a fővárostól kápolna céljára. Mintegy 6500 hívő élt ezen a messze fekvő területen, amelyet a vasút szakított el az akkori kelenföldi ciszterci plébániától. A tanács elvileg támogatta a kérést, a helyszínt a leendő egyházközség területén (az önként adódó vasút-városhatár-Duna által határolt egységen) belül központi fekvésűnek és városrendezési szempontból is megfelelőnek találta. 1929-bena tanács kérte a leendő templom méreteit, erre az egyházközség megküldte a tervrajzot (ma nem ismert). A főváros a területet templom és lelkészlakás céljára jelölte ki 1930 februárjában azzal a feltétellel, hogy a templomot legkésőbb 1931-1934 között, a lelkészlakot pedig 1934-1937 között fel kell építeni.345 Az érseki helynök támogatta az egyházközség elképzelését, bár a Kelenföldi pályaudvar környékén élő nagyobb létszámú hívősereg is régóta szeretett volna templomot, ezért úgy gondolta, inkább a pályaudvar felé vezető nagy forgalmú úton lenne célszerű elhelyezni a kelenföldi plébániatemplomot. Mindenesetre az onnan messze eső Hengermalom út környékieknek is mindenképp szükségük volt egy helyi kápolnára, ráadásul a Boráros téri híd megépítése (1937) után a terület beépülése és a hívők számának további emelkedése volt várható.346 Az időközben megalakult Szent Adalbert-egyházközség azonban nem rendelkezett elegendő pénzzel a templomépítéshez, és inkább helyiséget bérelt. 1930 februárjában Sasad egy részének rendezési tervén templom látható a későbbi Szent Adalbert téren, a Kelenföldi pályaudvar Lágymányossal ellentétes oldalán.347 1930 decemberében kérvényezte, hogy a Fehérvári út 88. alatti ELMÜ-bérházban kis kápolnát alakíthasson ki.348 A tervező és kivitelező a szomszédos Major utcában lakó if). Schally József vállalkozó volt.349 350 1931-ben létre is jött a szükségkápolna (2014-ig működött itt), az egyházközség pedig kérte, hogy az építkezést jobb és alkalmasabb időpontra halaszthassák. Két év múlva, 1933-ban az egyházközség újra megpróbált végleges megoldást találni. A fővárostól a központibb fekvésű Fehérvári út 84. alatti telket kérte a Mohai úti helyett, amely ekkor még fuvartelepnek adott helyet (a környék lakói egyidejűleg kérték a fúvartelep kiürítését a nagyszámú lóállomány és a szeméttelep tarthatatlansága miatt). Itt szerették volna felállítani a „nemesen egyszerű, de a célnak megfelelő templomot [...] Nemcsak egyházi, de politikai, sociális és nemzeti érdek, hogy Budapest egyik végvárában, ahol a lakók 2á része kereset nélküli proletár és így a kenyértelenségben közprédája mindenféle nemzet és vallásellenes behatásoknak, illetve nemzet és vallási egységet bontó bolsevista törekvéseknek [...], felépüljön [...] a hazafias élet védőbástyája" A főváros mint kegyúr is méltányolta a kérést. A telket kijelölte az építkezés céljára, és elhatározta a fuvartelep kiürítését, azzal a kikötéssel, hogy a 750 négyszögöles területen monumentális épületet kell emelni. 1935-ben itt kapott helyet a kultúrház és a lelkészlakások. A templomelhelyezés bonyodalmainak kapcsán 1934 júliusában vetette fel a városrendezési és magánépítési szakbizottság, hogy a telekátadásokat jobban át kell gondolni: „felhívja a polgármester úr figyelmét arra, hogy városrendezési szempontból az Egyházakkal tisztázza azt, hogy a legközelebbi évtizedekben templomok céljára szükséges területeket hol tartanák kijelölendőnek. Ugyanis városrendezési szempontból nem közömbös, hogy a templomok megfelelő elhelyezést nyerjenek, illetőleg a templomok jövőbeni helye véglegesen biztosíttassékPS0 1940-ben a lelkészség plébániává alakult. A plébániatemplom építésére azonban több mint hetven éven keresztül nem kerülhetett sor. Az új, monumentális templom és egyházi központ 2014-ben, a Jahoda és Páricsy Építésziroda tervei alapján valósult meg a közelben, az Etele úton. 344 Az előzményekre, telekkijelölésre vonatkozó alapvető forrás: BFL IV.1409.C 7138/1936-III. cs. 345 Fővárosi Közlöny 41 (1930) 12. sz. február 14. 341-342. p. 346 PrL Egyk Kát 29, 2234/1930. 347 BFL XV.17.b.323.b 7048. 348 BFL IV.1409.C 19/1931-III. cs. 349 Terület kijelölése a Mohai utcában. BFL IV.1403.a 347/1930 kgy. sz. 350 BFL IV.1409.C 7138/1936-III. cs. ( 95 626/28-111, 54 176/33-III.üi.sz.) 134
