Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Változások az egyházi építészetben 1928 után
Kortárs vélemények tükrében A legkorábbi magyar nyelvű szaklap az 1867 óta fennálló Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye volt. Pár évvel később (1876) jelent meg az Építő Ipar - Építő Művészet, a folyamatosan konzervatív vonalat képviselő (két) heti lap, amelyet 1920-tól megszűnéséig (1932) Fábián Gáspár szerkesztett. A századfordulón (1903) indult Führer Miklós építész szerkesztésében a sok képpel illusztrált Magyar Építőművészet, mely az új építészeti alkotások bemutatására törekedett. Az 1879 óta megjelenő Vállalkozók Lapja, amelyet Komor Marcell, majd Komor Jakab szerkesztett, 1926-ban adott ki először képmellékletet Tér és Forma címmel, mely 1928- tól önállósulva, Bierbauer Virgil vezetésével a modern építészet legfőbb fórumává vált. A Magyar Építőművészet 1927-től bemutatta a nagyszabású országos templomépítő pályázatokat (pesti Ferenc József, zalaegerszegi, hatvani és székesfehérvári).191 Az 1929. évi tavaszi szám elsősorban több protestáns, valamint néhány katolikus templom képét (Almási Balogh Lóránd, Fábián Gáspár, Francsek Imre, Jánszky Béla és Szivessy Tibor, Medgyaszay István, Schulek János, Szeghalmi Bálint, Sándy Gyula, Árkay Aladár, Árvay József) közölte, és részletesen foglalkozott a kelenföldi evangélikus templommal. Historizáló, népies és szecessziós alkotások vegyesen jelentek meg benne, többek között két budai népies-középkorias templom Árkay Aladártól. Az 1930. évi nyári szám az előző tíz év alapvetően fővárosi templomterméséből válogatott. Bemutatta Petrovácz Gyula és Foerk Ernő egy-egy megépült historizáló templomát (tripoliszi, angyalföldi), illetve Györgyi Dénes megvalósulatlan kupolás-klasszicista fogadalmi templomának tervét, melyben a két oldaltorony árkádsorral kapcsolódott a főépülethez. Emellett nagy teret szentelt a korszak templomépítő mestere, Árkay Aladár műveinek, többek között bemutatta a modern győri alkotást. Leírást azonban csak a szegedi fogadalmi templomról adott. A Tér és Forma visszatérő témája volt a templomépítészet. Az 1928-ban megjelent első számban Komor János már említett cikke, majd 1930-ban, valamint 1934-ben egy-egy nagyobb cikk foglalkozott kifejezetten e témával. 1930-ban bemutatta a német Adolf Bosslet modern templomait.192 A lapok az egyes alkotásokról nézeteiknek megfelelően, semleges hangon ismertetve, kritizálva vagy dicsérő szóval nyilatkoztak, vitára azonban ritkán került sor. Az 1931-1933. években két igen eltérő vita zajlott a modern építészet hazai megjelenése kapcsán. Az egyiket nem annyira az építészeti szakma, a másikat pedig a szakma másod-harmadrangú képviselői folytatták le.193 A Magyar Mérnök- és Építész-Egyletben 1931. január 26-án két német vendég szerepelt. Richard Hoffmann, a Bajor Műemlékek Országos Bizottságának főkonzervátora A modern templomépítészetről és Albert Bosslet, a modern templomépítészet ismert németországi képviselője Az alkotóművész álláspontjáról címmel tartott előadást.194 Az év végén Szőnyi Ottó a liturgiái kívánalmakról beszélt. Kifejtette, hogy jó templomot csak vallásos ember emelhet, „a templom csupán Isten dicsőítésére szolgál”, a stílus viszont mellékes. A tér közepére helyezett templomba nem mennek be az emberek, viszont egy házsorban álló épületbe gyakrabban betérnek egy imára. Pirovits Aladár városszabályozással foglalkozó mérnök szavaival „Szőnyi Ottó dr. előadó a puritán lelkű egyházfi nem tartja fontosnak a templom építkezésben sem a tornyokat, sem pedig a stílust”.195 Az előadásokat követően 1932-ben személyeskedéstől sem mentes nagy vita bontakozott ki a sajtóban a templom elhelyezéséről, illetve a tornyok szükségességéről. Pirovits rámutatott, hogy az elhelyezés megoldása - a régóta várt - fővárosi városrendezési terv feladata volna. Pirovits szerint a templomokat térben kell elhelyezni, példaként a Bazilikát, a Bakáts téri és a Ferdinánd téri templomot, a Regnum Marianumot hozta fel a túldimenzionált Rezső térivel szemben. Mind az elhelyezés, mind a torony kiképzése szempontjából nagyra értékelte a szegedi fogadalmi templomot, amely eredetileg egy toronnyal épült volna, de a hívők ragaszkodtak a két magas toronyhoz. Nyisztor Zoltán jezsuita teológus és író a modern építészet mellett, a tornyok és a tér szükségessége ellen foglalt állást.196 MAGYAR i ÉPÍTŐ 7 MŰVÉSZET szerkeszti: Führer miklós im. ÉVF. 1929 3. SZÁM MEGJELENIK MINDEN HÓBAN ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE 32 PENGŐ EGYES FÜZET ÁRA 7 PENGŐ A Magyar Építőművészet 29 (1929) 3. tematikus száma a templomépítészettel foglalkozik A Tér és Forma 1927. júniusi számának címlapján Lehoczky György pártázatos tornyú templomterve látható 191 Rerrich Béla: A Ferenc József-emléktemplom tervpályázata. Magyar Építőművészet 27 (1927) 10-12. sz. 3-18. p; Dr. Kotsis Iván: A zalaegerszegi templom. Magyar Építőművészet 28 (1928) 4. sz. 1-28. p; Az újhatvani római katholikus templom tervpályázata. Magyar Építőművészet 28 (1928) 5-6. sz. 14-18. p; Magyar Vilmos: A Prohászka-emléktemplom tervpályázata. Magyar Építőművészet 29 (1929) 6. sz. 3-13. p. 192 B. T.: Új templomok a Frankföldön. Adolf Bosslet munkái. Tér és Forma 3 (1930) 5. sz. 220-225. p. 193 Magyar Vilmos: A modern katolikus templom. Építő Ipar - Építő Művészet 55 (1931) 9-10. sz. 38-39. p, 11-12. sz. 44-46. p, 13-14. sz. 52-53. p; Magyar Vilmos: Európa és Amerika modern templomai. Építő Ipar - Építő Művészet 55 (1931) 29-30. sz. 125-126. p; Szőnyi Ottó előadása a Magyar Mérnök- és Építész-Egyletben a r.k. templomok liturgikus kívánalmairól. Építő Ipar - Építő Művészet 55 (1931) 37-38. sz. 161. p. 194 A hír közlése: MMÉE Közlönye, 65 (1931) 31-34. sz. 204. p. Hoffmann előadása megjelent: Richard Hoffmann: Korunk és az egyházi építészet. MMÉE Közlönye, 65 (1931) 29-30. sz. 179-182. p; Bierbauer Virgil: Könyv egy nagy templomépítő mesterről (Richard Hoffmann: Albert Bosslet - Querschnitt durch sein Schaffen. München, 1931.) Térés Forma 4 (1931) 8. sz. 271. p. 195 Pirovits Aladár: Templomelhelyezés terve a városszabályozásban és a liturgia kívánalmai. Építő Ipar - Építő Művészet 56 (1932) 1-2. sz. 4. p. 196 A templomok elhelyezéséről és a toronyról 1932-ben folytatott vitát ld. Rozinay István: Tereken álló középületek. Építő Ipar - Építő Művészet 56 (1932) 3-4. sz. 11-12. p; Pirovits Aladár: Még néhány szó a templom elhelyezésről. Építő Ipar - Építő Művészet 56 (1932) 5-6. sz. 19. p; Pirovits Aladár: A templomépítészet városkultúránkban! Építő Ipar - Építő Művészet 56 (1932) 13-14. sz. 51-53. p; Magyar Vilmos: Templomépítészet városkultúránkban. Építő Ipar - Építő Művészet 15-16. sz. 58-61. p; Nyisztor Zoltán: Épülő templomok előtt. Magyar Kultúra 9 (1932) 7. sz. 314-315. p. 89
