Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Az egyházi építkezések indulása (1923-1927)
Térrajz a templom elhelyezéséhez, 1906, Székesfőváros Mérnöki Hivatala BFL IV.1409.C 6655/1931 Alapkőletétel Csernoch János jubileumi ünnepsége kapcsán Az aranymisés jubileum ünnepségsorozata előző nap a Prímás bástya felavatásával kezdődött, majd Csernoch a Bazüikában fényes ünnepségen celebrálta aranymiséjét. Az ünneplés a Vigadóban folytatódott. A következő napon hasonlóan ünnepélyes keretek között zajlott a Magyarok Nagyasszonyáról nevezett, a Ferenc József jubileum emlékére létesítendő templom alapkőletétele. Részt vett a kormányzó és családja, a hercegi családok Budapesten időző tagjai, képviseltette magát a nemzetgyűlés, a kormány sok tagja, a pápai nuncius, a főpapság, a honvédség és a csendőrség, a tábornoki kar, a katonai, rendőri és polgári hatóságok. BFL IV.1403.a 1108/1924 kgy. sz. határozat; Fővárosi Közlöny 35 (1924) 32. sz. október 3. 845-846. p. A Kánonjogi Kódex vonatkozó előírása: CIC 1917. 11.62. kánon szerint ne építsenek templomot a helyi Ordinarius (helynök) kifejezett és írásos beleegyezése nélkül. A HÁBORÚ UTÁN 1919-ben jött létre a tisztviselőtelepi plébánia. Templomaként a Kálvária kápolna szolgált, amely a mai Golgota téren állt. Az egyházközség világi elnöke kishindi Hindy István nyugalmazott államtitkár volt, a templomépítő mozgalom vezetését pedig Izabella főhercegnő vállalta továbbra is.143 A plébánia megalakulása után az egyházközség újra kérvényezte a fővárostól, ekkor már mint kegyúrtól a plébániatemplom, egyben Ferenc József-emléktemplom (fogadalmi templom) építését. A főváros ezúttal támogatta a tisztviselőtelepi hívek régi kérését. Űjabb jubileumi alkalmat nyújtott Csernoch János bíboros-hercegprímás, esztergomi érsek áldozópapságának 1924. november 18-án esedékes 50. évfordulója, amelyet a főváros a bíboros és Ferenc József nevének összekapcsolásával kívánt méltón megünnepelni: a tervek szerint az építendő Ferenc József-templom alapkövét a bíboros helyezte volna el. „Ofőmagassága a dicsőségesen uralkodott I. Ferenc József apostoli királyunk uralmának idejében avattatott fel áldozópappá; az ö kinevezése által érte el a magasabb egyházi méltóságokat és az ő elhatározásából lett Magyarország hercegprímása is. [...] kegyeletes visszaemlékezés volna tehát, ha ez a jubiláris ünnep megdicsőült királyunk nevével alkalmas módon összeköttetésbe juthatna.”'44 A főváros határozata 1924. október 8-án látott napvilágot, így alig másfél hónap állt rendelkezésre az alapkőletételig. A főváros az alapkőletétel előtt mindössze pár nappal, november 6-án, a Kánonjogi Kódex előírásaira hivatkozva kérte az egyházi hatóság sürgős jóváhagyását. Az elbíráláshoz két tervvázlatot és egy távlati tervet mellékeltek.145 A főváros az „elfogadott pályaterv” szerinti templom teljes építési költségét 30 milliárd koronára becsülte.146 Ebből az „épületrész felépítésére” egyelőre 10 milliárd koronát szavazott meg, ami az egyház által gyűjtendő összeggel együtt biztosította az építkezés anyagi fedezetét. A határozat szerint „a létesítendő plébániatemplomnak egyelőre csak egy olyan részét építteti fel, mely istentiszteleti célokra használatba vehető”. 143 A templomépítő bizottság tagjai többek között Serédi Jusztinján, Klebelsberg Kunó, Sipőcz Jenő polgármester, több államtitkár és Gerevich Tibor voltak. 144 Fővárosi Közlöny (1924) 32. sz. október 3. 845-846. p. BFL IV.1403.a 1108/1924 kgy. sz. határozat; Fővárosi Közlöny 35 (1924) 32. sz. október 3. 845-846. p. 145 PrL Egyk Kát 29, 3562/1924. A főváros az engedélyt november 12-én kapta meg az egyházi hatóságtól. 146 A tanács felkérte a XIII. ügyosztályt, hogy „a vonatkozó tervek kidolgozását azonnal indítsa meg a pályaterv szerzőjének [...] bevonásával”. Nem tudjuk, hogy mely tervekről van szó, hiszen a háború előtti pályázat első két helyezettje már nem élt. Fővárosi Közlöny 35 (1924) 32. sz. október 3.845-846. p. 72
