Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Az egyházi építkezések indulása (1923-1927)
A Gellért-hegy szakrális szerepének gondolata nem volt új keletű. A 18. században egyszerű kálváriát állítottak itt fel, majd feltehetően a 19. sz. elején kőből készült kis kálváriakápolnát, és stációkat emeltek. Horler II. 1962. 528. p. A kép forrása: pinterest. Brassói stáció. Alpár-Kotál 1926. Gellérthegyi előzmények A Gellért-hegy beépítésére ez időben több elképzelés is felmerült. Ezek közül az egyik a régi Kálvária helyére a vallásos és irredenta érzületeket összekapcsoló nemzeti zarándokhely, a Magyar Feltámadást jelképező Magyar Kálvária felépítésének ötlete (1926), amely Alpár Ignác nevéhez fűződött. A tizenhárom stáció kápolnája egy-egy elcsatolt országrész építészetét reprezentálta, a legutolsó pedig a felfeszített Krisztust (mint Magyarországot) Máriával (Magyarok Nagyasszonyával) és az Árpád-házi szentekkel. A mögöttes tartalom szerint Magyarország kálváriát jár, a Golgotára jut, keresztre feszítik, de hamarosan feltámad. Néhány évvel később Magyar Vilmos így fogalmazott az Építő Ipar - Építő Művészetben az angol lord Rothermere, a magyar revíziós gondolat támogatója feltűnésekor: „A Magyar Kálvária: a megtiport magyar nemzet verejtékes útja, a trianoni Golgotához - ahol az ország sírját ásták meg. A Magyar Kálvária: Hungária Dolorosa mélységes gyásza, a tőle erőszakkal elvett gyermekeiért! A Magyar Kálvária: örök mementó, örök tiltakozás Trianon kegyetlen békediktatúrája ellen.” Az Alpár Ignác és Kotál Henrik által tervezett Kálvária végül nem valósult meg. 1927-ben megalakult a Budapest Fürdőváros Részvénytársaság, mely a Gellért-hegy beépítését és a Citadella idegenforgalmi hasznosítását tűzte ki célul. A társaság elnöke szintén József Ferenc királyi herceg volt, az igazgatósági tagok között pedig ott találjuk Alpár Ignác építészt is. Herczeg-Alpár 1926, Magyar Vilmos: A Szent Gellérthegy. Építő Ipar - Építő Művészet 53 (1929) április 15.58. p. Székely stáció. Alpár-Kotál 1926. 50
