Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Az egyházi építkezések indulása (1923-1927)
A Sziklatemplom Bizottság mindenképp a Mária tiszteletét ápoló pálos rendre szerette volna bízni a templom gondozását, mert az ahhoz méltó, „magyar eredetű és nagy Máriás rend csak egy van”. Azt, hogy a pálosokat szükséges lenne visszatelepíteni, Vasek Ernő fővárosi törvényhatósági bizottsági tag már 1923-ban, a főváros egyesítésének 50., a pálos rend megalapításának 700. évfordulója alkalmából felvetette.103 A sziklakápolna elkészültével ideiglenesen a budai ferenceseket kérték fel a gondozásra, ők azonban fenntartási gondokra hivatkozva visszaléptek. A pálos rend külföldön élő tagjainak visszatelepítéséhez viszont kolostort kellett létesíteni. E célra a Gellért-hegynek a barlanggal szomszédos, Duna felőli részét kérték. Az elképzelést a kor több jónevű építésze, műegyetemi tanára támogatta, köztük Hültl Dezső, Fábián Gáspár és Wälder Gyula. A főváros ez idő tájt írt ki pályázatot a Gellért-hegy keleti, Duna felőli részének rendezésére, így a rendezési terv megszületéséig nem támogatta a telek átadását. Az FKT viszont engedélyezte kolostor kialakítását nemes anyagból. A terveket Weichinger Károly készítette el. A Petrovácz Gyula elnökletével működő középítési bizottság előírta a lapos tetőt, a torony kőből való építését, és csak a lábazatnál engedett durva megmunkálást, az FKT pedig egységes kőhomlokzat kialakítását várta el.104 1934 pünkösdjén elkészült, és a hazatelepített pálos szerzetesek birtokba vehették az épületet. A pálosok 1942-ben a templom feljárójánál az ott fakadó forrásra Remete Szent Pál-kutat és szobrot szerettek volna emelni, de a Közmunkatanács ezt nem támogatta.105 A Gellért-hegy beépítésére a két világháború között egyébként több elképzelés is felmerült, például 1926- ban a régi Kálvária helyén a vallásos és irredenta érzületeket összekapcsoló nemzeti zarándokhely, a Magyar Feltámadást jelképező Magyar Kálvária ötlete (Alpár Ignác). A pálosok hazatérése, 1934. 1., József Ferenc főherceg. 2., Gróf Zichy Gyula püspök. 3., P. Racsinszky Kajetán, a hazatért pálosok priorja. A pálos rend feloszlatása (1786) után több sikertelen kísérlet történt a visszatelepítésükre, arai végül 1934-ben valósult meg. A rendet 1950-ben ismét feloszlatták, a sziklabarlang bejáratát befalazták. A Sziklatemplom az 1960-as évektől 1992-ig zárva volt. A kép forrása: A Magyarság Képes Melléklete 9 (1934) május 20. sz. 8-9. p. 103 Fővárosi Közlöny 34 ("1923) 33. sz. július 6. 1636-1637. p. 104 BFL IV1409.C 1997/1933-III. cs. a kolostor építéséről. A bekezdésben szereplő idézet is innen származik. Fővárosi Közlöny 43 (1923) 39. sz. szeptember 30. 896. p. 105 BFL II.l.a 10 480/1942 (1942. október 27) 51
