Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Változások az egyházi építészetben 1928 után
Felsökrisztinavárosi Keresztelő Szent Tános-plébániatemplom 1934 XII. Apor Vilmos tér 9. A két bemutatott nagy templommal majdnem egy időben egy hozzájuk korántsem hasonlítható, mégis modern jellegű templom született a budai oldalon. A Németvölgy és környéke az I. világháború előtt gyéren lakott volt, csak néhány lakóház és nyaraló állt ott. A két világháború között megkezdődött - a legerőteljesebben a Böszörményi út környékének - bérházas beépítése. 1930-ban a Hegyvidéket magában foglaló XII. kerület kivált az I. kerületből, és lassan kialakult a laza beépítésű hegyvidék központja. A Tabántól 40 méteres hágó, a Krisztinavárostól pedig a déli vasút választotta el a Hegyvidéket, így a hívek nehezen jutottak el templomba. Az itt lakók kisebb kápolnákba jártak misére: a farkasréti fővárosi iskolába, a Csörsz utcai Vöröskereszt Kórházba, az Istenhegyi úti Iskolatestvérekhez és a Németvölgyi úti Hadirokkant Otthonba. Az előhegyeivel egy földrajzi egységet alkotó Németvölgy lakói szerettek volna önálló egyházközséget és egy jól megközelíthető templomot. 1929-ben alakult meg a Csörsz utcai Kápolnaépítő Egyesület. Valószínűleg a nem messze fekvő Németvölgyi árok-Csörsz utca-Sirály utca közötti háromszög alakú, az akkori Németvölgyi temető végénél fekvő területet nézték ki a leendő németvölgyi plébánia számára. Lechner Jenő készített ide templomterveket, feltehetően megbízás nélkül.419 A két tervváltozat kereszthajós megoldású, a hajó kubusához oldalsó torony kapcsolódik. A tornyot és a csúcsíves bélletes kapuzattal ellátott előreugró előcsarnok tetejét felvidéki pártázatos reneszánsz elemek zárják. Az egyik megoldás lényegében a pasaréti ferencesek részére pár évvel azelőtt készült terv egy variációja, a terven a pasaréti templomtervnél is alkalmazott nyeregtetős hajótest karcsúbb toronnyal szerepel. A másik tervváltozat hasonló elrendezésű, de modernebb kialakítású, lapos tetővel, tömzsi, támpillér nélküli toronnyal, de megtartja - habár kevésbé domináns módon - a pártázatos díszítőelemeket. Az egyesület végül a Hegyvidék lábánál, a Németvölgyi árok mellett feljebb fekvő kis dombocskát nézte ki templomépítés céljára, melynek felső részén Mária-kép állt faoszlopon, egy félkör alakban telepített vadgesztenyeliget közepén.420 A terület a Németvölgyi-árok és Szendi-árok között emelkedett, két főútvonal (Böszörményi út és Németvölgyi út) és a farkasréti temetőbe vezető villamosvonal mentén. A környék legcentrálisabban fekvő részének ítélték. A főváros 1910-ben már szabályozta és piactér céljára jelölte ki a területet, 1931 áprilisában azonban módosította a szabályozást.421 Az így fővárosi tulajdonba kerülő területet egyházi és elöljárósági épület céljára jelölték ki, vagyis a kerület központjának szánták.422 Két szabályozás-módosítási tervet is ismerünk. Az egyiken egy épületkomplexum tervezete látható, a lejtő irányába néző templom mögött U alaprajzi elrendezésben áll a plébánia és kultúrház. Az épületeket árkádsoros udvar kapcsolja egybe. A másikon ábrázolt elhelyezés szerint a lejtő irányába néző templomhoz árkádsorral kapcsolódik a mögötte elhelyezett plébánia, és megjelenik az ideiglenes kápolna is.423 Az ideiglenesnek szánt templom makettje Budapesti Hírlap Képes Melléklete 55 (1934) július 26. 2. p. 419 BTM KM Égy ltsz. III.8. 66.14.18. A Műcsarnokban rendezett 1934. évi kiállításon szerepelt. ELKH BTK MI Lex Lechner lenő. 420 Orbán 2000.15-16. p. 421 BFL IV 1409.C 9160/1935-1. cs. 96954/1910—III. üi. sz. tanácsi határozat. 422 Fővárosi Közlöny 48 (1937) 33. sz. június 18. 1083. p. 423 BFL XV17.d.323.b 5983.sz térrajz; BFL IV1409.C 9160/1935-I.cs. A megépült templom és plébánia együttese ma parkosított környezetben áll Civertan felvétele 171
