Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Változások az egyházi építészetben 1928 után
Fiala Ferenc (1906-1988) építészmérnöki végzettséget szerzett, eredményes kardvívó, később szélsőjobboldali újságíró és politikus. 1930-ban építészeti témájú cikkei jelentek meg (a Buda hegyvidéki építészet, a Vár és a budapesti templomok témakörében). Később éppen hogy induló építészeti pályáját politikai-publicisztikai tevékenységre váltotta. A németvölgyi templom az egyetlen ismert építészeti alkotása. A kép forrása: Szentmiklóssy 582. p. 1930. Klemens Antal (1900-1964) a két világháború között tervezett és műszaki ellenőrzést végzett, az Esztergomi Hercegprímási Hivatal műszaki tanácsadója volt. A csornai evangélikus templomot 1929-ben tervezte (fia, ifj. Klemens Antal szíves közlése). Az ideiglenesnek épült, de ma is használt templom, távlati kép, Fiala Ferenc, 1933 BFL IV.1409.C 9160/1935-III. cs. 1932 júniusában a hercegprímás elvi engedélyt adott az új hegyvidéki egyházközség felállítására azzal, hogy az intézmények elhelyezésekor a központi fekvés és a további fejlődés lehetőségét figyelembe kell venni.424 A régi plébániákkal, amelyek az új plébánia létrejöttével veszítettek volna területükből, azonban nehezen ment az egyeztetés: a krisztinavárosi elutasította, a tabáni pedig módosította volna a határváltozást. Októberben a Németvölgyi Polgári Kör és a Hegyvidéki Egyesület a hercegprímástól kérvényezte egyházközség és parókia felállítását a hegyvidék (Németvölgy, Orbánhegy, Mártonhegy, Kőbánya, Farkasrét, Sashegy és környéke) lakói részére. Megfogalmazásuk szerint az egyházközség „magyar nemzeti és keresztény szellemben” szolgálná a XIXII. kerület fejlesztését, az itt lakók gazdasági, szociális, kulturális érdekét. Ismét javaslatot tettek határaira és a templom elhelyezésére. 1933 márciusában megalakult a felsőkrisztinavárosi egyházközség, élén Szigeti János (az országgyűlés felsőházának tagja, a Kassa-Odenburgi Vasút vezérigazgatója) világi elnökkel. 1933 júliusában az egyházközség a Németvölgyi-árok és a Szendy-árok közötti területet (8202-8204 hrsz.) kérte a fővárostól templom és plébánia építése céljára. A telek egy része azonban magánkézben volt, bár megszerzése már megindult. Az egyházközség egy hónappal később újabb kérvényt adott be. Ekkor már csak a kisebb, fővárosi tulajdonú telek átadását kérte ideiglenes templom céljára. Az első tervváltozatot két fiatal építész, Fiala Ferenc és Klemens Antal készítette 1933 augusztusában. (Fiala nem messze lakott, az Orbánhegyi út 9/b. [1931], majd az Országház utca 8. [1937] alatt, lehetséges, hogy tagja volt az egyházközségnek.) Az egyszerű, kicsiny, torony nélküli kápolna ekkor még a Németvölgyi-árok felé nézett. Az I. ügyosztály hangsúlyozta, hogy az egyházközség nem tartozik a főváros kegyurasága alá, ha a végleges templom máshová épül, akkor a telket a főváros visszaveszi. Medgyessy Iván fővárosi műszaki tanácsos a kért területet nem javasolta pénzügyi okokból, valamint annak rendezetlensége miatt (járulékos munkák: hosszú odavezető út és az árok felőli támfal kiépítésének szüksége). Azt javasolta, hogy a végleges templom helyén állítsanak kápolnát, amely a később emelendő templom része lehet, vagy alkalmazzák „a már bevált hordozható kápolna típust”. Októberben a tanács mégis hozzájárult a telek átadásához.425 424 Az ideiglenes templom telkének megszerzésére és a templom felépítésére vonatkozó iratok megtalálhatók: BFL IV.1409.C 9160/1935-1. és a 5130/1933-III. cs. Ahol nem szerepel külön forrásmegjelölés, ott ezeket az iratokat használtuk. 425 Az igényelt terület (8202 hrsz. sávtelek) egy részét felparcellázták, a 8202/7 hrsz. telektömböt a tulajdonos, dr. Áldássy József ingyen átengedte a fővárosnak, amely azzal a feltétellel adta tovább az egyházközségnek, hogy amennyiben visszaigényli a telket, az egyházközség köteles az épületet 90 napon belül elbontani. 172
