Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Változások az egyházi építészetben 1928 után
PÉTERI!EGYI SZENT SZABINA-KÁPOLNA A kápolna ma. Alapíy László felvétele A kelenföldi plébánia területén fekszik Péterhegy. A környékre települt német lakosság egy kőkeresztet hozott magával a 18. században, amelyet a mai Péterhegyi út szélén, az akkori Budafok határában állított fel. Később kis kápolnát emeltek itt, melyet még a 20. század elején is szántóföld övezett.356 1932-ben alakult a Szent Szabina Kápolna Egyesület,357 mely egy évvel később megvásárolta e terület egy részét a tulajdonostól, a két Görbicz családtól. A máig meglévő Szent Szabina titulus egy történeti tévedésnek köszönhető. Sasad szélén működött a középkorban a (valószínűleg bencés) kánai apátság, romjait a 19. század végén fedezték fel. Tévesen a Szent Szabina-templommal azonosították, ahol a legenda szerint Gellért püspök is megszállt, amikor Budára utazott. A felfedezés után a budavári plébános fel szerette volna táratni, Szúnyogh Xavér Ferenc bencés tanár pedig a romok fölé templomot és konviktust kívánt emeltetni. A lelkesedés azonban elapadt. Szúnyogh a pannonhalmi bencéseknek adta a közeli, Péterhegyen fekvő telkét, ahol a mai Szent Szabina-kápolna felépült.358 Nemcsak a bencés pap kívánt kápolnát építeni, hanem a péterhegyi hívek is vágytak rá, mivel a közelben fekvő, de a fővároson kívül eső kelenvölgyi templomot nem látogathatták. A mai kápolna felállítása igen sok bonyodalommal indult. A Szent Gellért-egyházközséghez tartozó Szent Szabina Kápolna Egyesület 1933 nyarán kezdte meg a kápolna építését, de ahogy a fővárosi Erdő- és Mezőgazdasági Hivatal júliusi jelentéséből kiderül, engedély nélkül. A XI. kerületi elöljáróság figyelmeztette, a mezőőr mint hatósági közeg felszólította az egyesületet, majd „a rendőrközeg karhatalommal foganasította” az építés leállítását. A rendőr távozása után azonban folytatták a munkát, így az újra megjelenő rendőrközeg pénzbírságot szabott ki. Az eladó Görbicz család is kifogásolta, hogy az építők az eladott résznél nagyobb területet használnak fel. Időközben az egyház engedélyt kért az ideiglenes kápolna bővítésére, illetve építésére, mert az itt lakóknak egy óra járásnyira esett a legközelebbi templom. A főváros azonban városszabályozási szempontból nem találta megfelelőnek a helyszínt, mert a később szélesítendő Péterhegyi út területére esett. A szeptember elején beadott újabb kérelmet a Fővárosi Közmunkák Tanácsa másodfokon ideiglenes jelleggel engedélyezte, mivel az út kiszélesítése, a szabályozás még nem történt meg. A Görbicz család, majd a szomszéd is újra panasszal élt. Az egyházközség viszont a hivatalosan kiszabott bírságot sem akarta kifizetni. A plébános nem érezte magát felelősnek, mert az építkezés idején nem tartózkodott itthon, a felelős kőműves pedig „nem tudta, hogy ő a felelős. ” Az első kérvényben Báthory Mihály pestszentlőrinci építőmester, a későbbiekben azonban már Garazsi Mihály helyi, Sasad-dűlői kőművesmester, a kápolnaegyesület választmányi tagja szerepelt kivitelezőként. 1934-ben a sok bizonytalanság ellenére elkészült az egyszerű, de takaros, kéttornyos kis kápolna. Mind a telket, mind az építkezést a hívek fizették. 1937-ben az egyház további területet vásárolt meg, özv. Görbiczné azonban még két évvel később is fellebbezett az engedély ellen, valójában a szerződés teljesítetlensége miatt. 1940- ben a belügyminiszter harmadfokú határozata lezárta az ügyet, miután magánvitának és nem építésügyi hatósági kérdésnek minősítette azt. 1940-ben a tanács észrevételezte, hogy az egyházközség csak akkor birtokolhatja a kápolnát, ha az esetleges bontásra biztosítékot helyez el.359 1943-ban napirendre került az épület környékének rendezése.360 A kápolna lelki vezetőjévé Szúnyogh Xavér Ferenc tanítványát, a 27 éves Körmendi Bélát nevezték ki, mindkettőjük a liturgikus mozgalom elkötelezett híve volt. Itt valósult meg Magyarországon elsőként a körüljárható, szembemiséző oltár. Körmendi liturgikus központot szeretett volna itt létrehozni, ezért gyakran hívta lelkigyakorlat tartására Szúnyoghot, aki 1948-1961 között a kápolna melletti házban élt, lelkész, majd lelki vezető lett. Ő fogalmazta meg a bencés lelkigyakorlatos ház gondolatát, mely 1984-ben valósult meg a kápolna mellett. 1934 XI. PÉTERHEGYI ÚT 67. A középkori Kána falu, Kána apátsága és az újkori Szent Szabina-kápolna elhelyezkedése a mai Balatoni út közelében Funiq, 2020 356 Az építtető Szent Gellért-egyházközség 1935. évi építésengedélyezési kérvénye szerint ezen a helyen kétszáz éve kápolna áll, amely egyben búcsújáróhely volt. BFL IV.1409.C 8852/1935-III. cs. A Sematizmus szerint 1932-ben a keresztet ráccsal vették körbe, és a közelben kápolnafülkét állítottak. 357 Beke 2013.1. 352. p. 358 H. Gyürky 1996. 12. p; Tari 2000. 34. p. 359 A teljes ügyet a BFL IV.1409.C 8852/1935-111.cs. tartalmazza. 360 BFL 11.1.a 1943. május 6. 5923/1943. 136
