Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Változások az egyházi építészetben 1928 után
A dél-budai területhez kapcsolódó, fővárossal szomszédos területek Kelenvölgyi Szentháromság plébániatemplom 1929-1931 XI. Kecskeméti József utca 16-20. A Péterhegy szomszédságában terül el Kelenvölgy, ahol az egyház 1929-1931 között emelt templomot. A terület sem közigazgatásilag, sem egyházilag nem tartozott akkor a fővároshoz, Budafok IV. kerületét képezte. Az 1927-ben létrejött kelenvölgyi egyházközség a helyi építőmestert, Fodor Józsefet bízta meg a tervek elkészítésével. Két perspektivikus tervet ismerünk tőle egy oldalsó toronnyal, valamint két alaprajzot. A szép rajzolatú, szecessziós-gótizáló, jó arányú templom platón áll. A részletesebben kidolgozott klasszicizáló-historikus, 2000 fős templom terve 1927-ben készült, anyagiak miatt nem épülhetett meg.361 Az 1926-ban várossá alakult Budafok 1927-1929 között rendezési tervet készíttetett. A helybéli mester helyett az ebben a munkában szaktanácsadóként résztvevő budapesti építész, Weichinger Károly kapott megbízást a templom újabb terveinek elkészítésére. Weichinger kisebb méretű, egyszerűbb és modernebb együttest tervezett. A kislejtésű nyeregtetős templomhoz két oldalról árkádsorral kapcsolódott a különálló torony és a plébánia. Az együttesből, melyet egy magasabb platóra helyezett, csak a templomtest valósult meg egyszerűsített formában. Az 1931-ben elkészült templomhoz a későbbiekben újra Fodor tervezett keresztet, amely azonban szintén nem valósult meg.362 1938-ban Garazsi Mihály sasad-dűlői kőművesmester készített tervet a főhomlokzat előtti szélfogó kialakítására. A KEH azonban az esztétikailag rossz megoldás megvalósítása helyett az eredeti tervező megbízását javasolta.363 Csepel-Királyerdei templom terv: 1930-AS ÉVEK VÉGE (?), MEGVALÓSULATLAN Weichinger Károly hasonló, de nagyobb szabású háromhajós bazilikás templom, rendház és campanileegyüttest tervezett a szintén főváros környéki Csepel-Királyerdőbe. A meg nem valósult terv szerint a homlokzat előtt előreugratott nyitott háromnyílásos előcsarnok fogadja a belépőt, az együttes itt is emeltszintű platón áll.364 Budafok-felsővárosi plébániatemplom_______________________ TERV: 1940-ES ÉVEK ELEJE. 1948-1950 XXII. PANNÓNIA UTCA 48. A Budafok-Felsővárosi Jézus Szíve egyházközség 1942-ben jött létre. Az 1940-es évek elején Urbányi Vilmos egyetemi tanár készítette el a templom (és a kultúrház) terveit. Az „ókeresztény stílusú” ezerfős templom alatt a meglévő két nagy barlanglakásból altemplomot tervezett sírhelyekkel. A „Magyar Hősök Templomát” a háborúban elhunytaknak szánták. A háború miatt nem valósult meg. A lelkészség 1946-ban önállósult. Két év múlva Radnóti Károly átdolgozta a terveket, és 1950-re felépült a kultúrház-templom, mivel az akkori rendszerben csak erre volt lehetőség. 361 A terveket a Budapest-Kelenvölgyi Szentháromság plébánia irattára őrzi. 362 1994-ben újabb tervek készültek a plébánia, zárda, kollégium és kálvária együttesére (Csete György, Dulánszky Jenő), de ez sem valósult meg. A templom történetét Bíró Aurél dolgozta fel. A plébániai iratok tartalmazzák a templomépítés történetére vonatkozó dokumentációt. Bíró 2010b. 363 PrL KEH 481/1938. 364 BFL XV.19.d.21/9287. A kelenvölgyi templom terve, homlokzat MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum 73.15.43 (részlet) A Csepel-Királyerdei templom, megvalósulatlan terv tükörképe, homlokzati részlet BFL XV.19.b 9287 (részlet) A Budafok-Felsővárosi plébániatemplom homlokzata BFL XV.19.b.9285 (részlet) 137
