Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Változások az egyházi építészetben 1928 után
Építkezés Az építkezés 1931 augusztusában kezdődött. A szociáldemokrata párt éppen az ünnepélyes alapkőletétel napján (szeptember végén) tervezett nagygyűlést tartani. Mivel ezt a rendőrség betiltotta, úgy terveztek gyülekezni, mintha az alapkőletételi ünnepségen vettek volna részt. A plébános félt a zavargásoktól, és inkább csendben szerette volna a ceremóniát megtartani, ezért kérte az alapkőletétel elhalasztását.312 Novemberben elérték a falegyent. Menetközben sok, főleg szerkezeti jellegű változtatás történt, többek között a tornyokat városképi szempontok miatt 2,5 méterrel megmagasították, és ezért a pilléreket meg kellett erősíteni.313 A kivitelezést WihartFerencépítészmérnök-építőmestervégezte,, nagyszerűen összeválogatott derék iparosgárdával.”314 A templomépítő bizottság tagjai között volt Petrovácz Gyula is, az ő ötlete volt a torony kismérvű magasítása és a torony kőrózsával történő lezárása.315 Bő egy év múlva lényegében befejeződtek az építési munkák. A levegőszennyezés miatt a kőfalazatot - úttörő munkaként - erős nyomású parafin permetezéssel kezelték. A költséges munka 25 000 pengőbe került.316 1933-ban a berendezés is elkészült, és október 15-én felszentelték a templomot, azonban díszítése még jó ideig folyt. Feltehetően az akkor már polgármester Szendy Károly határozta meg annak az üvegablaknak a készítési programját (védőszentjének választása), amelyre Róth Miksa a következő árajánlatot adta 1935 májusában: „Egy üvegfestmény a templom hajójában Borromei Szent Károly képével, a Székesfőváros czímerével és a templom látképével, a templom stylusának megfelelő XIII. századbeli, díszes kivitelben”.317 Később 1940- ben Heintz Henrik készített üvegablakterveket. Molnár Ernő (KEH) szóvá tette, hogy miért nem követték ebben is a zsámbéki mintát, de Zaymus Gyula a középkori ablakokat túl kicsinek találta.318 Az üvegablakokat (köztük a Borromei Szent Károlyt ábrázolót) végül Róth Miksa műhelye készítette el, Heintz Henrik pedig a freskókat, oltárképet és a stációkat alkotta meg. A korabeli sajtó - a Lehel téri templomot kivéve - lényegében nem foglalkozott a korszakban épülő templomok értékelésével. A konzervatív szaklapok méltatása szerint „Möller István a középkori építészet és a hazai műemlékek legkiválóbb tudósa biztos kézzel nyúlt ahhoz a feladathoz, amely megvalósítani kívánta a fővárosban a zsámbéki templom mását. A hétszáz esztendő távlatából ma is klasszikus szépségében bontakozik ki az újra megépített templom. Úgy a lenyűgöző tömeghatás, mint a részletek finomsága szempontjából egyaránt kiválóan érvényesül a minden idők legnemesebb építőanyaga a kő [...] a templom külseje a maga komoly és nemes egyszerűségével a magyarországi román stílus műemlékének mondható ...” Belsejében viszont „a mai kor szerkezete, [a] vasbeton [...] lehetővé tette, hogy magas és karcsú oszlopok, tágas ivek, könnyed és nagyarányú térhatást adjanak a templomnak”.3'9 Genthon István a megépülés évében még visszafogottan bírálta a templomot a középítésről írt összefoglalójában, két évvel később azonban már erősebb kritikával illette: a „historizmus késői és hivalgó alkotása, a zsámbéki templomot utánzó Lehel-téri egyház”.320 A KEH is korszerűtlennek vélte a templomot, liturgiái szempontból tett konkrét észrevételeket az oltár kialakítására, de sajnos részletesebb véleményét nem ismerjük.321 Möller egyébként 1933 tavaszától kezdett el dolgozni a zsámbéki középkori rom teljes újjáépítésének tervén, amelynek fogadtatása nem volt egyértelmű.322 A templom felépülésével megoldódott a lőportárdűlői lakosság lelki ellátása, azonban a Lipót (ma Szent István) körúttól Dráva utcáig terjedő, egyre jobban beépülő városrész lakosságának távol esett. Megalakult a Külsőlipótvárosi Kápolnaegyesület, 1929-ben templomépítő bizottság jött létre. A budapesti érseki helynök azonban nem támogatta törekvésüket, mivel ekkor már folyamatban volt a lőportárdűlői templom építésének előkészítése. A bal oldalon: A templom felszentelése, 1933 BFLXV.19.d.2.b.39 312 PrL Egyk Kát 29,1500/1931. 313 A rossz talajviszonyok miatt mélyebb alapozásra volt szükség. Möller a vasbeton keretszerkezet alatti keresztboltozatot rabic helyett részben téglából készítette el. A burkolóköveket konzerválni szerette volna a légszennyeződés miatt. A toronysisak kőlapburkolata helyett a kivitelezés során erősebb sarokköveket alkalmazott. Prakfalvi 2010. 314 Megépítették az Árpádházi Boldog Margit templomát. Vállalkozók Lapja 54 (1933) 85-86. sz. 4. p. 315 A templomépítő bizottság 1931. október 29-i jegyzőkönyve. BFL IV.1409.C 2864/1931-1. kcs. 316 Brassói Lapok, 39 (1933) 65. sz. március 19. 7. p. 317 BFL IV.1409.C 8076/1933-III. cs. 318 PrL KEH 128/1940. 319 Az első idézet: A Lehel-téri római katholikus plébániatemplom. Magyar Építőművészet 34 (1934) 1-2. sz. 6. p. A második idézet: Megépítették az Árpádházi Boldog Margit templomát. Vállalkozók Lapja 54 (1933) 85-86. sz. 4. p. 320 Genthon 1935. 140. p. 321 Általános vélemény: PrL KEH 128/1940. 322 PrL KEH 260/1933. A templom ábrázolása üvegablakon Rosch Gábor felvétele Borromei Szent Károly ábrázolása az üvegablakon Rosch Gábor felvétele 129
