Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Változások az egyházi építészetben 1928 után
Az építési program első szakaszának értékelése A korszakunkban épült hat, történeti stílusból táplálkozó templom közül kiemelkedik Foerk Ernő műve, a tripoliszi templom, mely leginkább eltávolodott a történeti formáktól modernizáló tornyaival és geometrikus homlokzati elemeivel. A valós történeti formákat leginkább Möller István használta egy meglévő románkori templom rekonstrukciójával. Fábián Gáspár középsőferencvárosi temploma tömegében igyekszik általános románkori megoldást prezentálni, a formaelemek utánérző, esetleges felhasználásával. Még kevésbé sikeres Szondi utcai temploma a neoromán-neogót elemek kaotikus megjelenítésével. A legkevésbé szerencsések Petrovácz Gyula épületei, mind a törökőrit, mind az angyalföldit az elemek diszharmonikus halmozása jellemzi, előbbi középen szimmetrikusan elhelyezett tornyos, utóbbi aszimmetrikus torony elhelyezésével. A templomok mindegyike tégla-, illetve kőburkolatú, vakolat csak egy-egy kisebb felületen, díszítésképp jelenik meg. Az egyházközségek 1932-ben Az 1922. évi nagy plébániaosztódással 34 egyházközség működött (30 plébánia - kerek sorszámmal és 4 káplánság - alátört számmal, ld. 29. p.). Az 1922-1932 között létesült új egyházközségek: 3a külsőkelenföldi 3b lágymányosi 6a zugligeti 30a törökőri 30b külsőkőbányai A kép forrása: Illyefalvi 1933.188. p. A ciszterciek Bernardinum Intézete a Horánszky utca 6. sz. alatt, a kis Vatikán területén állt. BFL XV.19.d.2.a.5343 a) Római katolikus egyházközségek. Römisch-katholische Kirchengemeinden. ® Plébániatemplomok. — Pfarrkirchen. Egyéb templomok és nyilv. kápolnák. Sonst. Kirchen u. öff. Kapellen. Az építési program megvalósulatlan része 1928 májusában három új helyi lelkészség alakult Törökőrön, valamint két külsőbb területen, a Külső-Soroksári úton és a kőbányai Kada utcában. Ez volt az első továbbosztódás a plébániák 1923. évi területi rendezése után.323 A törökőri hívek 1907 óta miséztek egy iskolában, és 1913-től folyamatosan igyekeztek önálló kápolnát, 1924-től helyi lelkészséget létrehozni. A három lelkészség közül egyedül az ő templomuk épült meg az 1928-ban induló fővárosi építési program első etapjában. A Külső-Soroksári útiak 1907-től szintén helyben hallgattak misét. Az 1926-ban alakult mintegy 6000 fős, iparosokból és munkásokból álló egyházközség telket, pénzt és a helyi lelkészség létrehozását kérte még abban az évben. Az 1940-es évek elején megkezdett építkezés azonban abbamaradt, és a templom sohasem valósult meg (lásd később részletesen). A kőbányai Kada utca környékén még a háború előtt indult szervezkedés a hitélet érdekében. A híveknek (gyári munkások, szerény keresetű polgárság és gazdálkodók) 1920-tól a 323 BFL IV. 1403.a 698/1928 kgy. sz. határozat. 130
