Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Változások az egyházi építészetben 1928 után
A plébániahivatal fejléces papírja, 1927 körül BFL IV.1409.C 2864/31-1. cs. Zaymus Gyula (1893-1967) A kép forrása: Hauser 1930.165. p. Strausz István (1865-1940) országgyűlési képviselő, a Legfőbb Számvevőszék elnöke, nyugalmazott állami tisztviselő. A nevéhez fűződik a domonkosok budapesti zárdájának és templomának megvalósulása. Fontos szerepet töltött be a katolikus közéletben Országgyűlési Almanach 1935-1940.367. p; Új Lexikon 1936. ’Strausz István’ szócikk. A lelki élet gondozásán túl a plébánia hivatásához tartozott a kulturális élet központjának megteremtése és a hazafias nevelés is. Az egyházközség a kulturális és karitatív intézményeket magába foglaló másik épület céljára először a közvetlenül csatlakozó mintegy 500 négyszögöles, majd áprilisban a templom mögötti nagyobb telket, vagyis a teljes telektömböt kérte. Hatalmas programot szerettek volna megvalósítani a környék lakóinak, elsősorban szegényeinek támogatására: a Szent Vince Egyesület alapítását szegény gyerekeknek, ingyenes orvosi rendelőt, napközi otthont, szegény főiskolai hallgatók számára igénybe vehető tanulószobát, iparos- és kereskedőtanoncok otthonát, munkáscsoport, cserkészcsapat, Szent Margit Leánykor, ifjúsági ének- és zenekar alapítását tervezték. A nagy egyházi központban (kultúrházban) működött volna a kápolna a templom megépítéséig. Az egyházközség az építési költségek előteremtésére jövedelmező vállalkozásokat - mozit és kultúrházat - kívánt létrehozni (a Thököly úti domonkosoknál már volt erre példa). A városrendezési és magánépítési (III.) ügyosztály alapvetőnek tartotta a templom és a plébánia monumentális kialakítását ezen az exponált, főútvonal melletti helyen (1927 októbere). Gazdasági és telekpolitikai szempontok alapján leválasztotta a kulturális célú épületek kérdését, hogy szétváljon a főváros kegyúri és ingatlantulajdonosi szerepköre. Városrendezési és telekpolitikai szempontból is jónak tartotta a teljes telek egyházközségi beépítését, de csak annyi területet javasolt átadni az egyháznak, amennyit 2-3 év alatt valóban be tud építeni. 1928 márciusában az egyház megkapta a Ferdinánd tértől északra, a Váci út mellett fekvő 1350 négyszögöles telket.296 5. HELYSZÍN. 1929 júniusában az egyházközség újra a tanácshoz fordult, és jelezte, hogy 80 000 pengővel rendelkezik, lassan szeretné elkezdeni az építkezést. Kérte a templom Fóti út és Berlini (ma Nyugati) tér tengelyében, a piactér közepén történő elhelyezését. Szakértők véleményére, valamint arra hivatkozott, hogy a főváros az új templomokat igyekszik szabadon állóan, nem házsorba vagy főút mellé építeni. A tanács azonban, mivel nem fővárosi tulajdonú fővárosi köztelekről volt szó, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa illetékessége miatt nem nyilatkozott. Az egyházközség az FKT-nak címzett újabb kérvényében még alaposabban megindokolta kérését, szakértői véleményekre hivatkozva ecsetelte az előző megoldás hibáit (házak között feküdne, a túloldalra tervezett vásárcsarnok stílusa nem összehangolható a temploméval, a Fóti út befejezetlen).297 Az FKT sokkal kedvezőbbnek találta ezt az elhelyezést, mint a régit, úgyhogy minden további nélkül hozzájárult (1929. október 3.). PÁLYÁZAT A templomépítési bizottság 1928 márciusától tervpályázat kiírását kérte, a kegyúr azonban ehhez nem járult hozzá. Ezért 1929 áprilisában az egyházközség már saját költségén szándékozott tervpályázatot hirdetni. Ez azonban a tripoliszi templomhoz hasonlóan ismét elmaradt. A tervezéssel Möller Istvánt bízták meg, és októberre már el is készült a helyszínrajz a templom elhelyezéséről.298 „A FOGADALMI MAGYAR REVÍZIÓS-TEMPLOM” Az egyházközség már 1926-ban, amikor Strausz István került a templomépítési bizottság élére, elhatározta, hogy az Árpád-házi Boldog Margit nevet adja a létrejövő plébániának „hazafiúi törekvésének” bizonyítására. Az ötlet Zaymus Gyula plébánostól származott. „Az egyházközséget akkor már Boldog Margitról neveztük el. A Tisza utca 11. számú házban a II. emelet 56. számú lakásban laktam. Ennek az ablakából mindig a szigetre láttam, valahányszor kinéztem. Úgy határoztunk, hogy az új templomot Boldog Margitról nevezzük el. De mivel consecrálni csak szenteket lehet, így a templomot Jézus Szívére consecráltattuk. Szendy Károly polgármester nagy segítségünkre volt. Maga Szendy ajánlotta Möller István egyetemi tanárt mint tervező mérnököt.”299 (Csak 1944-ben, a királylány szentté avatását követően kaphatta meg a templom a Szent Margit titulust.)300 Rothermere angol sajtómágnás és politikus, a Daily Mail tulajdonosa 1927 áprilisában Magyarországon járt magánutazáson. Júniusban újságcikket jelentetett meg, amelyben a trianoni békeszerződés igazságtalanságát és a revízió szükségességét tárgyalta. A magyarokban ez nagy reményeket táplált a revízió megvalósulását illetően. Ennek hatása érezhető a templomépítő bizottság augusztusban írt körlevelében, amelyben „országos jelentőségű”-nek nevezte a templomépítési terv megvalósítását, ami „az egész nemzet áldozata” 296 BFL IV.1403.a 343/1928 kgy. sz. határozat. 297 BFL IV. 1403.a 639/1930 kgy. sz. határozat. 298 BFL IV.1409.C 2864/1931-1. cs. 299 Prakfalvi 2010. 300 A templomépítő bizottság levele a tanácsnak, 1927 augusztusa. BFL IV.1409.C 2864/1931-1. cs; Prakfalvi 2010. 124
