Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)

Változások az egyházi építészetben 1928 után

Megfogalmazásuk szerint „az Árpádházi Boldog Margit templomból áradó hit összetördelni segíti a trianoni békének országunkat egyre jobban senyvesztő láncait”. A levél a Trianon utáni helyzetet a tatárjárás utáni helyzettel állította párhuzamba: „a nemzet léte forog kockán” Akkor Árpád-házi Margit életét Istennek áldozta, és ezáltal segített az országon. Az 1920-as évek utáni talpra állást Isten segítéségével újra Margiton keresztül, a neki szentelt templommal próbálja az ország elnyerni. Ezzel a nemzet áldozatát akarták kifejezni, vagyis kimondatlanul is engesztelő szerepet szántak a templomnak. A nemzeti jelleget a megyei és városi címerek elhelyezése tükrözte volna. A körlevelet a templomépítő bizottság nevében igen prominens személyek írták alá. Legfőbb védnökként József főherceg, Auguszta főhercegnő, József Ferenc főherceg, Anna főhercegnő, a vallás- és közoktatásügyi miniszter, a belügyminiszter, valamint a népjóléti és munkaügyi miniszter; díszelnökökként pedig a főpolgármester és maga Sipőcz polgármester támogatta az ügyet aláírásával.

Strausz István 1928-ban Párizsban, az interparlamentáris konferencián személyesen is találkozott Rothermere-rel. Még ez év októberében újságcikk tudósított arról, hogy Rothermere egy budapesti, pontosabban a lőportárdűlői revíziós templom építését támogatja „a magyar egység megteremtésére, [...] a revízióban való hit megerősítésére”, nemcsak pénzzel, hanem családi címere és jelmondata felajánlásával. (Ez azt jelentette, hogy a homlokzaton megjelenhetett, kifejezve ezzel, hogy a templom a katolikusságnál szélesebb körnek szól.)

A templom építése és a revízió összekapcsolásának gondolata a sajtóban is megjelent, Pirovits Aladár a következőképpen fogalmazott a Vállalkozók Lapja hasábjain: „Budapesten a magyar egység megteremtésére és a revízióba vetett bizalom törhetetlenségének demonstrálására hivatott impozáns templom fog épülni [...] Ez a Ferdinánd téri templom van hivatva azt a propagatív erőt képviselni, mely a magyar nemzet egyetemességében, mint a Revízió eszméje és hite van jelen, miért is minden erőnkkel törekednünk kell, hogy a magyar szent korona templomaként tekintendő ez az építőművészeti alkotás, az elérhető lehetőségig monumentális legyen. Méltó kifejezője tehát annak az erőnek, amellyel a magyar balsors alól a nemzeti indulat minden áron felszabadulni akar és ebből a szempontból szinte fel sem mérhető, mekkora propagatív ereje van a templomnak.”301 Az 1928. évi nagy fellelkesedés azonban alábbhagyott. A megvalósuló templom megjelenésében, kialakításában végül nem tükröződött a revízió eszméje. Az építési engedély kérésekor (1930. június 21.) Szendy Károly előterjesztésében csupán mellékesen említette, hogy az egyházközség „az építendő templomot árpádházi védőszentjével kapcsolatban a revíziós törekvéseknek szentelve Rothermere lordtól 50 000 P-t kapott”302

A TEREP ÁTADÁSA, A PIAC KITELEPÍTÉSE

Lassan született döntés a templom elhelyezéséről, és lassan haladt előre a terep átadása. Az építkezést nem lehetett megkezdeni, amíg a teret ki nem ürítették. Repold Károly törvényhatósági bizottsági tag kérte, hogy a főváros tegye szabaddá a területet, a tér hátsó részére telepítsék át a piaci árusokat, és itt építsék fel az új vásárcsarnokot, a tér Váci út felőli oldalát pedig fásítsák és parkosítsák. Szepessy Albert törvényhatósági bizottsági tag a piacon uralkodó botrányos állapotokról beszélt a közgyűlésben.303 1930 márciusában a tanács elfogadta a kért elhelyezést, és elkészült a terület szabályozásának módosítási terve.304 A szabályozási terv elfogadásának tárgyalásakor a szociáldemokrata Szepessy hevesen kirohant a templom elhelyezése, azonban valójában az építése ellen, ami „nagymértékű terhet jelent a főváros lakosságára, eltekintve attól, hogy a külső VI. kerület az utóbbi időben nagymértékben lett templommal ellátva.” Azt is kifogásolta, hogy a templom a piac helyére kerül: „Ezeket az árusítóbódékat onnan elmozdítani mindaddig nem szabad és nem lehet, amíg a vásárcsarnok meg nem épül [...] ezreket és ezreket fektetnek bele abba, hogy ezeket a rozoga deszkából elrothadt bódékat áthelyezzék más területre [...] bűnös könnyelműség ide állni a főváros színe elé azzal, hogy egy-két úrnak a templom céljára kijelölt terület nem tetszik, elszaladtak a Közmunkák Tanácsához, az csinált más városrendezési térképet és ez belekerül 100 000 pengőjébe a fővárosnak [...] ahová esetleg áthelyeznék azokat a sátrakat, árusítóbódékat, ott most egy szükségbarak van. Ebben a szükségbarakban 14 család lakik, 40 lélekről van szó’.’305 Kifogásolta továbbá, hogy a templomépítésre kijelölt hely az egyházközségi terület szélén van, és hogy az egyházközség nem rendelkezik elég pénzzel. A szabályozás módosítását a közgyűlés végül elfogadta.306 A piac kegyúri költségek terhére történő (60 000 pengő) áthelyezését a törvényhatósági tanács nem fogadta el.307

Möller István (1860-1934) a műemlékek iránt elkötelezett építész (MOB tag) volt. Schulek Frigyes nyugalomba vonulása után, 1914-ben pályázatot írtak ki a Műegyetem középkori tanszékének vezetésére, de a pályázók (köztük Schulek János, Foerk Ernő) helyett őt kérték fel. Tanári állásából a Lehel téri templom építésének kezdetén visszavonult. Többnyire műemlék-helyreállításokat tervezett. Önálló (templom) tervezései közé tartozik az idős korában, 73 évesen megvalósított Lehel téri és a Kalocsakülvárosi templom. Tagja volt továbbá a MTA-nak, az Országos Képzőművészeti Tanácsnak, az Országos Magyar Régészeti Társulatnak, az Országos Egyházművészeti Tanácsnak.

Csányi Károly: Möller István (1860-1934) MMÉE Közlönye 68 (1934) 43-44. sz. 249- 250. p.

Pirovits Aladár (1860-1943) fővárosi mérnökként városrendezési és csatornázási ügyekkel foglalkozott, szakíró volt.

301 Pirovits Aladár: A fogadalmi magyar revíziós templom. Vállalkozók Lapja, 1928. október 3. 6. p; október 10. 6. p.

302 BFL IV.1409.C 2864/1931-1. kcs (102 595/1930-IV. üi. sz.).

303 BFL IV.1403.a 655/1929, 704/1929, 710/1929 kgy. sz. határozat.

304 BFL IV. 1403.a 639/1930 kgy. sz. határozat; Fővárosi Közlöny 41 (1930) 23. sz. március 21. 720. p.

305 Fővárosi Közlöny 41 (1930) 37. sz. május 9. 1052. p.

306 A terület szabályozásának módosítása és a templom elhelyezése. Fővárosi Közlöny 41 (1930) 37. sz. május. 9. 1051-1053. p.

307 BFL IV.1409.C 2864/1931-1. kcs. A tanács 1930. május 21-én elfogadta a terveket. BFL IV.1409.C 102 595/1930-IV. üi. sz; Fővárosi Közlöny 42 (1931) 6. sz. január 30. 94-95. p.

125