Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Változások az egyházi építészetben 1928 után
Külsőferencvárosi Szent Kereszt plébániatemplom 1929-1930 IX. Üllői út 145. A templom elhelyezkedése, 1931. BFL XV.16.e.251/copl 1 A külsőferencvárosi plébánia az 1922. évi plébánia-felosztás szerint az összekötő vasúti hídhoz vezető, 1877-ben épített vasútvonaltól kifelé eső területet foglalta magába (ekkor még a későbbi tisztviselőtelepi is külsőferencvárosi plébánia néven szerepelt). Az erősen külvárosias rész Duna felőli szakaszán elsősorban gyárak, közvágóhíd, honvédségi területek (lőportárak, raktárak, laktanya, menhely), vasúti sínek és teherpályaudvar, az Üllői út felőli részén pedig szeméttelep, katonai gyakorlótér, MÁV-lakótelep és a szomszédságában honvédkórház (benne kápolna) állt. Az I. világháború idején itt létrehozott Mária Valéria hadikórház barakképületeit (a mai József Attila lakótelep helyén) a háború után szükséglakásokká alakították át. Az 1922 decemberében felállított plébánia azonban - templom híján - nem tudta megkezdeni a működését. 1920-ban jött létre a Kisegítő Kápolna Egyesület. 1924 júniusában alakult az egyházközség, amelynek világi elnöki székét dr. rónaszéki Trux Jenő, a Kápolna Egyesület országos főtitkára, egyben miniszteri tanácsos foglalta el. 1924 novemberében a főváros a volt Zita közkórház (a mai Szent László Kórházzal szembe a Groupama Aréna helyén) 69 használaton kívül helyezett barakképületét átengedte a népjóléti és munkaügyi miniszternek öt évre, szükséglakások céljára. Kikötötte, hogy a volt kórházi kápolnát magában foglaló barakkot a külsőferencvárosi plébánia szükségkápolnájává és plébánosi lakássá kell átalakítani.265 Ez azonban a plébánia területén kívül (a vasútvonaltól, sőt még a Hungária körúttól is beljebb) feküdt. Ezután „sok-sok utánajárással és kéréssel sikerült a volt IV. tartalék-kórház egyik tégla-barakkját megszerezniök az egyházközség részére”, azaz a Mária Valéria-telep X. sz. barakképületét kapták meg ideiglenes kápolna céljára.266 Ez már sokkal megfelelőbb helyen állt. A főváros rendbe hozatta, 1925-ben létrejött a plébánia, és szeptembertől megindult a misézés.267 A Mária Valéria-telepi barakk-kápolnát csak rövid ideig használhatták a környékbéli hívek. Az Üllői út szemközti, X. kerületi oldala nem tartozott a plébániához. A főváros a kőbányai sertéshizlalók és az Üllői út között elterülő ingatlanjait (Bihari út-Ceglédi út tája) a szegényebb rétegek részére indított lakásépítési akciók keretében fokozatosan beépítette (Ceglédi úti kislakásos telep, 1911; Ceglédi út- Üllői út-Zágrábi utcai kislakásos bérház, 1926-1927; Ceglédi úti szükséglakótelep, 1926-1932; Ceglédi úti és Bihari úti szükséglakások, 1936-1937). Az egyházközség a kezdetektől az Üllői út vasúttól kifelé eső részén szeretett volna telekhez jutni végleges templomának felépítéséhez. Először a X. kerületben, az Üllői út és Ceglédi út hegyesszögű metszésében fekvő telket nézték ki, majd ezzel átellenben a IX. kerületben, az Üllői út és az Ecseri út sarkán - nagyrészt katonai gyakorló területen - elhelyezkedő telket kérték templom és plébánia céljára.268 265 BFL IV1403.a 1345/1924 kgy. sz. határozat, 97/1925 kgy. sz. határozat. 266 BFL IV1403.a 1035/1925 kgy. sz. határozat. 267 Nem egyértelmű, hogy mikor jött létre a plébánia. Hauser 1930. szerint 1924-ben alakult, a Sematizmus szerint 1925-től folytattak önálló anyakönyvezést. 268 Fővárosi Közlöny 38 (1927) 11. sz. március 1. 517-518. p. Miután a vonatkozó tanácsi iratok nincsenek meg, így ez a tanácsi előterjesztés az egyik fő forrásunk. BFL IV1407.b 3397/1925-III. cs. A pénzgyűjtés céljából kiadott képeslapon látható egytornyos, alacsony hajlású tetővel fedett templom terve feltehetően nem a későbbi tervező munkája. Az előzetes terv képeslapon, sz. n., é. n. BFL XIV.243 Trux Jenő, a külsőferencvárosi egyházközség világi elnöke. Hauser 1930.230. p. 113
