Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Változások az egyházi építészetben 1928 után
Fábián Gáspár (1885-1953) - önéletrajza szerint - mélyen vallásos neveltetési! ember volt. Jó kapcsolatokkal rendelkezett a felsőbb körökben (Klebelsberg Kunó kultuszminiszter, Vass József miniszter). Még egyetemistaként tervezte a babocsai kegyúri templomot egy jezsuita atya ajánlására. Pályáját jó pár évvel az I. világháború előtt (1907-1908) az Örökimádás templom építésével kezdte. Aigner Sándor mellett, dolgozott Kauser József józsefvárosi jezsuita templomának építésénél és a Bazilika befejező munkáinál is. 1920-1932 között felelős szerkesztője volt az Építő Ipar - Építő Művészetnek A kép forrása: Fábián 1935b. II. tábla Az 1927. évi újabb kérvény után a tanács kijelölte a telket. A templom, a plébánia és a leendő kultúrház a plébánia területének szélén, az Ecseri út város felőli oldalán, a katonai kincstár által használt kisrákosi gyakorlótéren kapott helyet. A templom tervezője, Fábián Gáspár szerint „puszta nagy vétség szélén az Üllői út mellett, lakott területektől távol [... ] Nem valami városrendezési előrelátás szabta meg [... ] helyét, hanem a szükség, mely törvényt bont és törvényt alkot.”269 Ezt a helyet eredetileg iskola céljára tartotta fenn a főváros. Az iskola azonban az Üllői út északi oldalán álló fővárosi kislakásos bérházak szomszédságában épült fel. Az eredetileg templomnak kért Ceglédi úti hegyes saroktelket pedig bérház céljára jelölték ki. így a templom építése kapcsán került sor az Üllői út-Ecseri út-Ceglédi út környékének szabályozására.270 A plébánia területe a tényleges igényeket, a környező lakosság elhelyezkedését figyelembe véve 1930-ban megváltozott. Hozzácsatolták a vasúttól a város felé a Hungária körút és az Üllői út túloldalán fekvő Ceglédi Úti-Bihari utcai részeket is. A környék lakott területei az Üllői út közelében koncentrálódtak, súlypontjuk az Üllői út-Ecseri út kereszteződése tájára esett, amelyet nemcsak a MÁV- és a Mária Valéria-telep lakossága, hanem a vasút és a Hungária körút között élők is könnyen megközelíthettek.271 272 A végleges templom terveinek elkészítésére dr. rónaszéki Trux Jenő, az egyházközség világi elnöke kérte fel barátját, ezáltal bekerült a főváros templomépítő programjába. „Templomépítő letteml Egy új korszaka életemnek. Erre vágytam, erre törekedtem mindig! [...] Az Ur bevisz egy olyan intézményhez, ahova még álmomban sem gondoltam, hogy valaha bejutok: a Fővároshoz. Ahol van pénz, ahol lehet szépet és monumentálisát csinálni, ahol végül is fizetnek!n72 Élete során még mintegy negyven templomot tervezett. 50 éves koráig (1935) igen intenzív szakmai életet élt, de agyvérzése (1936) után már kevesebbet szerepelt. Az Országos Egyházművészeti Tanácsnak azonban továbbra is tagja maradt. Fábián egyébként élete fő művének a szülővárosában, Székesfehérváron 1929-ben épített Prohászka Ottokár-emléktemplomot tartotta. A monumentális, nagykupolás körtemplom tornya soha nem valósult meg. A templom homlokzati és alapozási terve, 1928-1929. BFL XV. 17.d.329 38236/13-11,4 A külsőferencvárosi templom bejárata az átlósan vezető Ceglédi út tengelyében fekszik, 1929. BFLIV. 1409. c 8489/40-III.cs. 269 Fábián 1935. 30. p. 270 Fővárosi Közlöny 38 (1927) 11. sz. március 1. 517. p. 271 BFL IV1409.C 6474/1932-1. cs. 272 Fábián 1935. 17. p.
