Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)

Változások az egyházi építészetben 1928 után

A sokféle gótizáló és egyéb elem nyugtalanná teszi a homlokzatot, kiemelten a tornyot Alapfy László felvétele

Gerevich „e fontos fővárosi templom építésére” szűkebb körű pályázat kiírását javasolta a kiváló templomépítők bevonásával: Lechner Jenőn, Árkay Aladáron, Sváb Gyulán, Rerrich Bélán, Fritz Oszkáron kívül természetesen Petrovácznak és Foerknek is lehetőséget kell adni. Úgy gondolta, a versennyel emelni lehetne a hazai templomépítészet színvonalát. Véleménye szerint az angyalföldi munkáslakossághoz nem való a „felépítésében bonyolult, dekorációban gazdag gótika”, és a környék építészeti képébe sem illik ez a stílus. Az egyszerűbb, olcsóbb román stílus mellett foglalt állást, mivel azt a nagyszámú magyarországi román templom inspirálhatja, amelyeket természetesen nem szabad lemásolni. „A jelenlegi terv egyik szerzője Foerk Ernő, egyik legkiválóbb ismerője a régi magyar román építészetnek és meg vagyok róla győződve, hogy az esetleges pályázaton sokkal jobb tervet készít majd, mint a mostani. [...] Budapesten úgyis sok a neogót, jó lenne egy történetien magyaros hangulatú román templom.” Ezek alapján instrukciókat is adott a pályázati kiírás megfogalmazására: az angyalföldi templomot „román stílben a régi hazai román templomok hangulatában, azok továbbfejlesztésével és átfogalmazásával, a környék építészeti követelményeinek figyelembevételével” szükséges megtervezni.

102________________________________________________________