Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Változások az egyházi építészetben 1928 után
A kiírásban meg kell adni a befogadóképességet, a telek méretét, a rendelkezésre álló pénzt, a fűtési módot. Határidőnek 1928. december 31-ét javasolta, és foglalkozott a bíráló bizottság összetételével is. Gerevich véleménye alapján a bíboros szűk körű pályázatot kívánt kiírni, de ezután pár nappal az egyházközség világi elnöke, Homonnay Tivadar közölte vele, hogy az építkezés már megkezdődött (az engedély kézhezvétele nélkül). Csillaghegyen is hasonló eset történt. A hercegprímás ezek után tudomásul vette és engedélyezte az építést, azonban szükségesnek tartotta, hogy a továbbiakban templomok csak engedéllyel épülhessenek. A fővárosi építési hatóság időközben jóváhagyta a terveket. Elfogadta, hogy a zártsoros beépítési övezetben a templom és a plébánia szabadon álljon. A tényleges építési engedélyt azonban csak november 1-én kapták meg, amikor az állam a telket valóban átadta.243 Holmann Pál építőmester nekilátott a munkának, és az 1928. decemberi alapkőletételkor a falak már részben álltak. Az egytornyú templom 1350 fő befogadására volt alkalmas. A tervezett 470 000 pengő építési költségből az egyházközség 120 000 pengőt vállalt. 110 000 pengő az építési vállalkozótól felvett kölcsönből, 10 000 pengő gyűjtésből folyt be, a fennmaradó összeg a fővárost terhelte. A templomot egy év múlva, 1929. november 10-én szentelték fel. Az elragadtatott hangú, konzervatív méltatás szerint „A templom Budapest egyik legszebb, legművészibb, legértékesebb újkori temploma, melyre mindannyian büszkék lehetünk. A hihetetlenül kevés pénzből felépült monumentális elragadó szépségű alkotás valóban párját ritkítja még külföldi vonatkozásokban is a háború után épült székesegyházak között. Nemcsak stílusának tiszta szépségével, arányainak remek harmóniájával, hanem elrendezésének páratlan ügyességével is megragadja a szakértő és laikus szemlélő lelket egyaránt.”244 Petrovácz Gyula ekkor, 1929-ben ünnepelte negyedévszázados építészeti pályafutását. „Az egyházépítészet terén, de egyáltalán a közéletben is törhetetlen energiájú, kemény acélú, tiszta és puritán jellemű harcosa volt mindiga katolikus anyaszentegyháznak [...] szíve, lelke, születése és tradíciói állították az első sorokba, mikor küzdelemről volt szó, ahol mindenkor kiváló képességeivel, nagy tudásával és roppant energiájával az eléje tűzött szent feladatokat diadalra juttatta!' Az év végén pápai kitüntetésben részesült, a Szent Szilveszter rend parancsnoki keresztjét kapta meg. Építő Ipar - Építő Művészet 53 (1929) 43-44. sz. 172. p. Kas'iy*»« A háromhajós, kereszthajóval ellátott templomnál - a törökőri templomhoz hasonlóan - szentélykörüljáró készült Angyalföldi Szent László-plébánia 243 A telek zártsoros beépítésű övezetben feküdt, de valójában „pavilon rendszerben” (szabadonállóan) volt beépítve, így a főváros elfogadta a templom és plébánia szabadonálló elhelyezését. A plébánia tűzfallal nézett a tébolyda felé, de végül ezt is elfogadta (mivel Petrovácz indoklása szerint a tébolyda zártsorban fog tovább építkezni az Országbíró utca irányában). BFL IV.1407.b 4572/1928-III. cs. tartalmazza az építésengedélyezésre vonatkozó iratokat. Terv nincs az iratok között. MaNDA, Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár. 244 Építő Ipar - Építő Művészet 53 (1929) 41-42. sz. 164. p. 103
