Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Változások az egyházi építészetben 1928 után
Angyalföldi Szent László-plébániatemplom 1928-1929 XIII. Béke tér Angyalföld még a háború után is rendezetlen volt: üzemek, üzemi raktárak, katonai laktanyák, üres területek, ideiglenes épületek álltak itt. A háború előtt templomépítő egyesület alakult, majd a háború idején helyi lelkészség, 1919-ben plébánia. A Szent László Társulat kápolnáját használták. A Társulat célkitűzései között szerepelt, hogy szükségtemplomot építsen a szegény katolikus közösségek részére.237 A főváros 1923-ban a Röppentyű utca, a Fáy utca és a Hajdú utcák között nagy területet jelölt ki a „nemzeti fogadalmi templom egyesület szükségkápolnája és karitatív intézményei” részére. A Béke téri elhelyezést, amit feltehetően az egyházközség kért, „városrendezési szempontból” nem engedélyezték.238 Az 1927-ben megalakult templomépítő bizottság elnöke dr. Homonnay Tivadar, a Keresztény Községi Párt egyik vezetője, kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselő volt, aki az 1940-es évek elején főpolgármesterként működött. Az egyházközség világi elnöki pozícióját Hufnagel Imre kormányfőtanácsos töltötte be. Petrovácz Gyula és Foerk Ernő még az egyesület létrejöttének évében elkészítette a templom terveit, bár az engedélykérelemben csak Petrovácz neve volt feltüntetve tervezőként.239 A telek kérdése azonban megoldatlan maradt, ugyanis a Béke tér keleti oldalán elterülő állami tulajdonú telektömböt az Angyalföldi Állami Elmegyógyintézet elhelyezésére szánták. Az egyesület a Népjóléti Minisztériumhoz (Vass József népjóléti miniszterhez) fordult a Béke téren fekvő telek megszerzése érdekében.240 A főváros és az állam közötti telekcsere eredményeként 1928 nyarán a Béke tér és Országbíró utca sarkán fekvő 600 négyszögöles részt megkapta a főváros, azonban az átadás ténylegesen csak november 3-án történt meg. A plébánia 1928 júniusában mutatta be a terveket a főegyházmegyei hivatalnak, amely véleményezésre kiadta Gerevich Tibor egyetemi tanár és egyházművészeti referensnek, „mert az utóbbi időben sok elhamarkodott templomépítés történt”.24' Gerevich még a nyáron elmondta és október végén írásban is közölte véleményét. A főváros mint kegyúr már korábban, október 4-én elfogadta a terveket, azonban hangsúlyozta, hogy az építés nem kezdődhet meg a főváros mint építési hatóság engedélye nélkül. Egy héttel később az egyházközség szerződést kötött a kivitelezővel, Holmann Pállal.242 Érdemes részletesen megismernünk Gerevich véleményét. Igen alapos vizsgálat után liturgiái, műszaki és művészi szempontból sem találta megfelelőnek a terveket. Elsősorban kifogásolta, hogy a nagy beépített terület ellenére kevés hívő fér el a templomban. A szentély mögötti körbejárást meddőnek vélte, szerinte a kereszthajó szárnyaiból és a mellékhajókból a mise nem követhető. Az oldalhajó túl keskeny (2,3 m), a széles torony túl magas (külön alépítmény kell hozzá, drága, „esztétikailag pedig vajmi keveset hoz”, „túl van tagozva a statikát nem szolgáló elemekkel”). A templomtér lejjebb fekszik, mint az előtér, ez előnytelen a felfelé törő gótikus térhatás szempontjából. A templombelsőben kevés a természetes világítás, a főkapu előtti erkély és a fiatorony felesleges. Kifogásolta, hogy a terv órát is tartalmazott: „helyes-e templomtornyokon órát elhelyezni, különösen egy nagy városban, amelynek utcáin és terein bőven találunk közórákat”. A plébánia túl közel van a templomhoz, emiatt a hosszanti oldalon a szobák sötétek. „Művészileg nem szerencsés. Stílusa száraz, neogótika. A tervezett anyag jórészt vakolatlan nyers tégla. Nagyjában [...] Petz Samunak stílusát követi erőtlenül, szervetlenül, igazi művészi hatás nélkül. A torony túltengése a Szilágyi Dezső téri templommal rokon, azt azonban kellő épülettömbök ellensúlyozzák. Az angyalföldi terv homloknézetben szinte azt a benyomást kelti, mintha egy szélesebben megtámasztott campanile lenne templom nélkül. Az oldalak megoldása stílusérzésben más, mint a toronyé, nem is gótikus templomszerű, a központi vásárcsarnokra emlékeztet. A tornyon csak a középső szakasz magyaros (Sopron, Pozsony) megoldását dicsérhetjük." 237 VÁRADI 1915. 238 BFL IV.1403.a 1970/1923 kgy. sz. határozat: az új templomok és plébániák részére történő telekkijelölésekről. A kijelölt telek 2575 négyszögöles volt. 239 A szakirodalomban csak Petrovácz van feltüntetve tervezőként. Azonban a terveken (BFL XV.17.d.329 27 408) Petrovácz és Foerk neve is szerepel. Az Építő Ipar - Építő Művészet 53 (1929) 1-2. sz. műmelléklete Petrovácz és Foerk közös munkájaként tünteti fel a templomot. 240 Hauser 1930.175-182. p. 241 A témával és az építéssel is részletesen foglalkozik: PrL Egyk Kát 29, 3902/1928. 242 Különböző alakban fordul elő a név (Holman, Halmann), az 1928. évi Budapesti Czim- és Lakásjegyzék Holmannként szerepelteti. A Szent László Társulat Házában az üveggel lefedett udvarban alakították ki a kápolnát, é.n. BFLXV.19.d.2.c.28 A közeli Szent László utca 26. sz. alatt állt a Szent László Társulat Háza. BFL XV.19.d.2.b.l63 101
