Brunner Attila - Perczel Olivér (szerk.): A Liget egykor (Budapest, 2021)

Hídvégi Violetta: Pavilonsors a Városligetben. A Gruber-Kolegerszky-kioszk és bérlői

Hídvégi Violetta

A következő év eleje megpróbáltatásokkal indult.41 Január 7-én hosszas betegség után meghalt férje,42 Gruber Amália pedig hat nappal később eltörte a lábát. Próbálkozott bérleti joga átruházásával,43 de ehhez a tanács nem járult hozzá. Április 19-én mégis bérlete megújításáért folyamodott, mert belátta, csak vállalkozásából képes eltartani családját. Gruber Antal után nem maradt más vagyon, csupán a kioszk berendezése. Kevés megtakarításukat elvitte az „utóbbi évek kedvezőtlen időjárása, a többit pedig a kiállítási év emésztette fel”.44 A Városligeti Bizottmány a felszaporodott ligeti vendéglők miatt elfogadhatónak tartotta a 2300 forintos összeget, hiszen ezért a helyért magasabb éves bérletre nem számíthatott a főváros. Méltányolták Amália asszony huszonöt év alatt elvégzett beruházásait és pontos adófizetését. Emlékeztettek az Országos Kiállítás alatti komoly veszteségeire és panaszmentes működésére. Gruber Amália ciklusa lejárta után újabb hároméves hosszabbítást kérelmezett a régi bérleti díjjal, az alapjaiban átformálódott ligeti vendéglátói helyzetre hivatkozva.45 Az újonnan létrejött kávéházak és tejárudák jelentős versenyhelyzetet teremtettek.46 Férje halála után Károly fiával vezette az üzletet. Két évvel később, 1892-ben özvegy Gruberné a kioszk és melléképületei, illetve kerítése javítását szorgalmazta.47 Az új kerítést Wellisch Arnold ácsmester elkészítette, de csak a legszükségesebb javításokat végezték el, hiszen a közelgő ezredéves kiállítás nagyobb változásokat prognosztizált.48

1893-ban49 a bérlőnő hatéves szerződést igényelt. Ügy gondolta, a millenniumi tárlat idején is belecsúszik az 1885-ös mellőzött helyzetbe: a rendezvények során az idegenek elsősorban a kiállítás területén lévő kávéházakat, éttermeket fogják pártolni, sőt törzsvendégei közül is sokakat elvon majd a friss látnivaló.50

41 1887. február 15-én a tanácshoz írt kérelmében. BFLIV.1407.b. VL468/1885.

42 „Gruber Antal a városligeti Széchenyi-sziget kioszkjának bérlője.” Halálozások. Vasárnapi Újság, 31 (1887. január 16.) 3. sz. 50. p.

43 Mayerhofer Károlyra és Józsefre.

44 A hivatalos ügyeket mindig Gruber Amália intézte, de néhai férjére hivatkozott, aki „ elismerésre méltó buzgósággal vezette ezen üzletet s adóját pontosan fizetni mindenkor első kötelességének tartotta”. BFLIV. 1407.b. VI.468/1885.

45 BFL lV.1407.b. VI.468/1885.

46 ,A városligeti Szjchenyi-szjgeti kioszk bérletét meghosszabbította a közgyűlés oly föltétel alatt, hogy özy. Gruber Amália bérlőnő magyar szplgaszemélyzetet és magyar étlapokat tartozik tartani. ” Fővárosi ügyek. A főváros közgyűlése. Pesti Hírlap, 12 (1890. március 27.) 85. sz. 2. p.

47 Az üvegszalon külső faláról lemállott a festék, a bádogtetőt megtámadta a rozsda, esőzéskor szivárgott a mennyezetről a víz, bedőléssel fenyegetett a nagy udvart egy évtizede bekerítő deszkapalánk. A mérnöki hivatal 1893. május 3-i jelentése szerint a mázolást a bérlőnek kell elvégeznie, míg a többi feladatot a fővárosnak. A kerítés viszont annyira korhadt volt, hogy azt már nem lehetett javítani. BFL IV.1407.b. VI.468/1885.

48 A mérnöki hivatal a tanácsnak 1893. november 20. BFL IV.1407.b.

VI.468/1885.

A Stefánia útra helyezett kioszk és környékének helyszínrajza, Volkmer Rajmund, 1894. BFLXV.17.d.325 39

A szerződését azonban csak három évre hosszabbították meg, és egy további kihívással is szembe kellett néznie.

Mivel a millenniumi kiállítás történelmi csoportja a Széchenyi-szigeten kapott helyet, a Kiállítási Országos Bizottság a főváros tulajdonát képező kioszk elbontását és áthelyezését kezdeményezte. A mérnöki hivatal a fenyves és a mesterséges jégpálya közötti helyet jelölte ki a kávécsarnok új otthonául.51 A szervezőbizottság a bérlő és a főváros esetlegesen felmerülő káráért 1896 végéig vállalt kötelezettséget.32 Az építmény elbontását, felállítását Volkmer Rajmund építőmesterre bízták.53

49 1893. január 16-án. BFL IV.1407.b. VI.468/1885.

50 A Sétánybizottmány gazdasági albizottmánya 1893. október 1-től három évre a korábbi bérösszeggel és feltételekkel kötötte meg az újabb szerződést.

51 Lehetőségként felmerült, hogy a kiállítás bezárása után a főváros kívánságára a kioszkot visszahelyezik eredeti helyére.

52 A főváros 1894. február 21-i közgyűlési határozatában csak a kioszk vagyonleltári becsértéke, vagyis 22 800 forint és egy félévi bérösszeg (1150 forint) fejében, összesen 23 950 forint ellenében járult hozzá a költözéshez, amit a bizottság elnöke nem tudott elfogadni. Szerinte ezzel az akcióval az épület egészét felújítják, a vendégeket sem éri csalódás: „a Városligetet látogató közönség is használatában marad az általa megkedvelt kávéháznak anélkül, hogy a székesfőváros, vagy a kiállítási alap felesleges kiadásokkal terheltetnék. ” A Kiállítási Országos Bizottság elnöke, Lukács Béla kereskedelemügyi miniszter leveléből. 1894. február 23. 767. sz. BFL IV.1407.b. 1.554/1892.

53 Gruber Amália 1894. március 31-én, a millenniumi kiállítás igazgatóságának határozatára hivatkozva kérelmezte kioszkjának áthelyezését. BFL IV.1407.b. III.1634/1894. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1894. augusztus 11-én jóváhagyta az építkezést. IV.1407.b. III. 1634/1894.

98