Brunner Attila - Perczel Olivér (szerk.): A Liget egykor (Budapest, 2021)

Hídvégi Violetta: Pavilonsors a Városligetben. A Gruber-Kolegerszky-kioszk és bérlői

Pavilonsors a Városligetben

A munkák gyorsan haladtak, így Amália asszony másfél hónap múlva már az új helyre invitálhatta vendégeit: „Gruber-féle kioszk a Stefánia úton (Városliget). Tisztelettel van szerencsém a n. érdemű közönség becses tudomására hozni, hogy a Szfchenyi-szjgeten 32 év óta létezett kávéházi kioszkot a kiállítás igazgatósága a Stefánia útra, a Műcsarnok átellenében helyeztette át, r minthogy ezen áthelyezési munkálatok befejeztettek, kérem helyiségem megtekintése végett engem becses látogatásával szerencséltetni. Kiváló tisztelettel Gruber A.784

Amália asszony 1896 elején35 ismét hatéves hosszabbítást kért a korábbi feltételekkel. Úgy döntött, előre menekül, és bővíti telepét. A Stefánia útra helyezett kioszk és melléképületeinek fedett termei egy hirtelen eső alkalmával a kerthelyiségben tartózkodó vendégeknek sem voltak elegendők, miközben ilyenkor a Stefánia útról a járókelők nagy része is ide menekült volna. Az új bérleti időszak első évében, 1897 tavaszán, saját költségén „egy a helyi viszonyoknak és az igényeknek teljesen megfelelő, csinosság tekintetében kifogástalan és a felhasználandó anyagjóságánálfogva állandóan fenntartható tágas” fedett helyiség felállítását ígérte, amelyet kész volt térítésmentesen a fővárosnak átadni. Mellékelte a költözésnél már bevált Volkmer Rajmund építőmester tervét és a 3316,29 forintos költségvetést, „mi egyenértékű aggal, mintha én a hat évre kért szerződési időtartam alatt az addig fizetett firt 2300 Ft bér és fit 78,20 járulékain fölül évente firt 552,71 kral több bért fizetnék,m Úgy vélte, egy ilyen jelentős beruházás megtérülése három éven belül nem várható, ez esetben befektetése gyümölcsét utóda aratná le. Az üzletasszony a korábbi demonstráció tapasztalatai alapján számolt a bemutatót követő évek csökkenő forgalmával, és felhívta a figyelmet az Országos Általános Kiállításból fennmaradt létesítményekre. Legérzékenyebben a hasonló termékeket kínáló szomszédság érintette. A szemközti Királypavilont a kitűnő cukrász, Kugler Henrik kapta meg (Kugler utódjáról Gerbeaud-pavilon néven vált a fővárosiak kedves helyévé), a fővárosi pavilonban54 55 56 57 pedig szintén kávéház és vendéglő létesült. Gruber Amália

54 Budapesti Hírlap, 14 (1894. május 19.) 13. p.

55 1896. január 27. BFL IV.1407.b. VI.468/1885.

56 BFL IV.1407.b. VI.468/1885.

57 Az Artézi fürdő előtt létesült pavilonban 1897-ben Weingruber Ignác nyitotta meg vendéglőjét.

58 Többek közt az udvar kövezése, csatornaakna készítése és feltöltési munkálatok 863,51 forint. A húsz méter hosszú üvegezett csarnok előtt teljes

hosszban széles tető létesítése 265,26 forintért, a zenepavilon áthelyezése

és új anyaggal fedése 216,24 forint. A főbejárat két oldalán elterülő pázsit

körül sodronykerítés készítése 435,85 forint. A vendégek kiszolgálására fenntartott szabad terület beültetésére szükséges fák beszerzése és telepítése 172,17 forint, valamint 48 forint értékben kisebb kiadások, összesen

2000 forint. BFL IV.1407.b. VI.468/1885.

a két évvel korábbi költözéssel összefüggő kiadások egy részét is saját maga fedezte, mert ezeket sem a kiállítás igazgatósága, sem a főváros nem vállalta magára.58 Az új helyen megnyitott kávéház iránti érdeklődés kezdetben megcsappant, időbe telt, mire az emberek megszokták a változást. A meggyőző érvelés és a felkínált új városi ingatlan meghozta a várt eredményt. A közgyűlés engedélyezte a hatéves bérletet 1896. október 1-től 1902. szeptember végéig az eddigiek szerint, de kikötötték, hogy a bérlőnő 1897. május 1-ig saját költségén állítsa fel a fedett helyiséget, mely azonnal a főváros tulajdonába megy át.59

Gruber Károly bérlete (1898-1900)

1897 nyarán60 Gruber Antalné Károly fiával közösen szignált kérvényének prológusában visszatekintett a kioszk harmincöt éves működésére. Tett egy elismerő gesztust a fővárosnak, megemlékezett elhunyt férjéről, megköszönte fia támogatását és szemügyre vette a megtett, időnként eléggé rögös utat. Hálával gondolt a közönség ragaszkodására, felidézte a Széchenyi-szigetről a Stefánia útra település embert próbáló feladatát, ahol „a legrövidebb idő alatt ezen új helyen is felépítettem mindazon épületeket, amelyek afőépületen kívül voltak szükségesek”. Fejlesztései komoly anyagi terhet jelentettek, bevételeit pedig szakadatlanul visszaforgatta a vállalkozásba. A megoldandó tennivalókban nagy segítségére volt fia, aki már 1893. október 1. óta fedezte a felmerülő kiadásokat.61 A megfáradt hölgy a tanács hozzájárulásával fiára ruházta az üzletet.62

Gruber Károly nyolc hónap keserű tapasztalata alapján63 a városhoz fordult a kialakult „elviselhetlen” versenyhelyzet okozta veszteségei orvoslásáért.64 A költözés nemcsak tekintélyes öszszeget emésztett fel, de a kioszk látogatottságát is visszavetette. Egy évvel később már szinte rendbe jöttek, amikor az 1896-os millenniumi kiállításra felépített látványos mulatókomplexum,

59 Kötelezték az építmény tűzkár elleni biztosítására, és a megszokott fordulattal előírták, hogy folyamatosan jó állapotban tartsa a város épületét. BFL IV.1403.a. 1896. április 15. 472. sz. határozat.

60 1897. július 18. BFL IV.1407.b. VI.468/1885.

61 BFL IV.1407.b. VI.468/1885.

62 Gruber Antalnéval 1897. december 31-én szűnt meg a szerződés. A korábbi feltételek mellett 1898. január 1-től Gruber Károly vette át a kioszkot.

63 1898. szeptember 3. BFL IV.1407.b. VI.468/1885.

64 Mivel a 2300 forintos bérleti díjat nem tudta kitermelni, ezért kérte annak 1300 forintra mérséklését, amit 1898. október 1-től egy évre megkapott. Néhány törvényhatósági bizottsági tag a belügyminiszterhez fellebbezett a döntés ellen, mert a főváros nehéz anyagi helyzetében indokolatlannak tartották az engedményt. Szerintük a forgalom csökkenésének oka nem a versenyhelyzetben, hanem a helytelen üzletvezetésben keresendő. BFL IV.1407.b. VI.468/1885.

99