Brunner Attila - Perczel Olivér (szerk.): A Liget egykor (Budapest, 2021)
Bevezetés
ELŐSZŐ A mintegy száz hektár területű budapesti Városliget a világ első olyan közparkja, amelyet egy város a saját polgárai számára, saját anyagi forrásaiból hozott létre, azaz Európa első, közpénzből megvalósult nyilvános parkjaként tekinthetünk rá. Ezen felül a Liget Budapest legnagyobb, kiemelt idegenforgalmi jelentőségű közkertje, egyúttal védett tájképi kert, történeti értékkel bíró zöldfelület is. A középkorban a Nyulak szigetén működő domonkos kolostor birtokában lévő területen először a török kori pusztítás után történtek spontán fásítások. 1751-ben Mária Terézia rendeletére megkezdték a terület szakszerű fásítását (akkor nagy gazdasági jelentőségű fafajokkal, mint a fűz, a szeder vagy az akác). Mai arculatának kialakítása a 18. század legvégén Boráros János városbíró működése alatt kezdődött meg. Boráros javaslatában a terület tervszerű rendezését annak szórakoztató funkciójával indokolta. Munkáját a következő évtizedekben számos szakember folytatta. Heinrich Nebbien a 19. század elején elkészítette a tájképi kert terveit, majd a kert kialakítását az 1860-as években fejezte be Fuchs Emil. Rajtuk kívül fontos kertépítő munkát végeztek a kiváló parktervező kertészeti igazgatók, Usemann Keresztély és Ráde Károly. A mocsaras marhalegelő helyén kialakított park kétszáz éven átívelő története számos szempontból lehet érdekes: a város-, kert-, építészet- és irodalomtörténeti megközelítések mellett a Városliget térhasználatának társadalomtörténeti vonatkozásai (a szórakoztató funkció) mellett kiemelt politikatörténeti szerepét is megvilágítják a tájkerti környezetből kiszakított reprezentációs terek révén (Hősök tere, Felvonulási tér). Budapest Főváros Levéltára 2017-ben kiállítást rendezetté Üget egykor címmel, mely a Városliget történetét új megközelítésekkel mutatta be. A Városliget szerkezeti változásait az épület földszinti aulájában tablókon, míg a park történetét, épületeit és használatának módjait bemutató eredeti dokumentumokat az első emeleti kiállítóteremben tekinthette meg a közönség. Kötetünk felépítése is a kiállításét követi. A kiadvány első felében Fabó Beáta a Liget szerkezeti változásainak történetét mutatja be hiánypótló módon. A szövegdobozokban pedig olyan információk olvashatók, amelyek a Városliget alakulását befolyásoló tényezőket, objektumokat Ismertetik részletesebben. A kötet második részének szerzői, Harlov-Csortán Melinda, Hídvégi Violetta, Mautner Zoltán, Perczel Olivér a park történetének egy-egy szeletét vizsgálják tanulmányaikban. A fentiekből is világos, hogy a Városliget történetének teljeskörű feldolgozására nem vállalkozhattunk. Inkább arra törekedtünk, hogy a Budapest Főváros Levéltára őrizetében lévő páratlanul gazdag terv-, térkép-, fénykép- és iratanyagot kontextusba helyezve a nagyközönség rendelkezésére bocsássuk. Reméljük, hogy a kiadványt haszonnal forgatják a téma, a Városliget, tágabban a főváros története iránt érdeklődők, s célunk a jövőben fellendülő kutatások elősegítése. ◄ Az 1896-os Ezredéves Kiállítás látogatói a Városligeti-tónál Klösz György felvételén. BFL XV.19.d,1. 5/85
