Brunner Attila - Perczel Olivér (szerk.): A Liget egykor (Budapest, 2021)
Bevezetés
A kötet záróéve 2010. Ezt követő eseményre csak akkor utaltunk, amennyiben a tárgyalt emlékanyag azt okvetlenül szükségessé tette. Fókuszunkban tehát az egykori Liget áll. Hogyan használták a zöldfelületet az emberek, kik és hogyan alakították szerkezetét? Milyen városfejlődési folyamatok hatottak területének módosulásaira? A Városligetnek a főváros történetében létrehozása óta meghatározó szerepe volt és van mind a mai napig. Ennek illusztrálására álljon itt egy idézet Podmaniczky Frigyestől, aki „Budapest vőlegényeként” itt a Ligetben tartotta eljegyzését a majdani magyar fővárossal. ,A^lig találok szavakat azon lehangoló érzés ecsetelésére, a mely az egymást érő s mind előre törekvő s a haladás korszakát már megkezdett nagy városok után, Vest ez egyetlen mulató helye, a városliget láttára rajtam erőt vett. — Elhagyottságot s pusztulást észleltem, bár hová tekinték. — A ligetben a vasárnap dacára alig egy nehány ember lézengett. — A tó mocsárhoz hasonló külsőt mutatott, félig sással benőve. — Csak a páva-, most nádorszigeten szemléltem egy kis csődületet, oda törekedtem tehát. — A jelenlegi fürdő előtti szabad téren katonai zenekar játszott, s a köré kisebb mesteremberek a magukkal hozott eledelt fogyasztva valának letelepedve családjaikkal egyetemben, a kik nehányai kissé fölöntvén a garatra kölcsönöztek élénkséget a lehangoló képnek. — Sehol a haladásnak, a kényelemnek, a mívelődésnek legkisebb nyoma sem volt észlelhető, — hanyatlás, pusztulás mindenfelé. — Keblem lehangoltságán a szemembe toluló könnyek könnyítének némileg, s feleszmélve elaléltságomból megfogadám, hogy ez elhagyott s általam annyira kedveltfővárosnak emelését tűzendem ki életem egyik vezéreszméjeülP * Podmaniczky tartotta a szavát, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa alelnökeként vezérszerepet játszott az új európai metropolisz arculatának, infrastruktúrájának kialakításában. S innen nézvést az sem véletlen, hogy a dualizmus korabek főváros zöldterület-fenntartásra elkülönített költségvetési tételeinek java részét — talán kissé aránytalanul is — a Városkgetre fordította, s a terület az itt rendezett országos kiákítások (1885, 1896) helyszíneként nemzeti jelentőségre is szert tett. Kirándulásra hívjuk hát a tisztelt Olvasót az egykor volt Ligetbe, ismerje meg múltját, hogy jobban megérthesse jelenét! A kiadvány megvalósításában nyújtott segítségükért köszönet illeti az alábbi személyeket: Fazekasné Toma Katakn, Hermann István, Kovács Viktória, Sipos András, Szántó András, Telek Ágnes. A szerkesztők Podmaniczky Frigyes: Naplótöredékek 1824-1887,, III, 1850-1874. Budapest, 1888. Grill Károly. 61. p.
