Brunner Attila - Perczel Olivér (szerk.): A Liget egykor (Budapest, 2021)
Mautner Zoltán: Szórakoztatás és ismeretterjesztés a székesfővárosi Állat- és Növénykertben 1912-1950
Mautner Zoltán A zenepavilon. BFLXV.19.d.13. 71 Az 1935-ben megnyitott lovas- és kocsiiskolát Horváth Zdenkó nyugalmazott alezredes felügyelte, és elsősorban tisztviselőknek, valamint gyermekeiknek szánták. Ennek érdekében reggel héttől tízig és délután négytől hétig volt nyitva, hogy az irodai munka előtt vagy után a hivatalnokok felüdülhessenek. A felnőttek lovagolhattak, tereplovagolhattak, a gyermekek pedig pónifogattal tanulhatták a hajtást. A lovardába többalkalmas bérletet is lehetett váltani.8’ A nagy hírnévre szert tett állatkerti lovardában lovasünnepélyeket és -bemutatókat is tartottak.85 86 Ahhoz, hogy egész évben használni lehessen a lovardát, a Nagyszikla alá fedett, fűtött helyiséget építettek fából, ez azonban sötét és nyirkos volt. Az 1941-ben megszüntetett jégpálya helyét tudták felhasználni arra, hogy szép téli napokon a szabadban ügethessenek a lovarda vendégei.87 A lovacskázás és kocsikázás nem jelentett újdonságot az állatkertben, hiszen már 1912-ben, a nyitás után három póniló, valamint öszvérek várták a látogatókat. Az első évben a szánhúzást nem is számítva több mint 28 000-en vették igénybe a szolgáltatást, így a következő évre meg kellett erősíteni az állományt. A nyári szezonban minden nap délután három órától este fél nyolcig lehetett befizetni kocsikázásra, vagy három kiskörre a kijelölt pályán, vagy egy nagykörre a kert területén.88 Az állatkert vezetői nemcsak arra törekedtek, hogy a téli időszak bevételei ne vesszenek el az intézmény számára, hanem arra is, hogy a nyári idényben este, sőt késő éjszaka is legyen látoga85 Lovagló- és kocsiiskolát nyitott a főváros az Állatkertben. Esti Kurír.; 13 (1935. július 27.) 169. sz. 5. p; BFL IV.1407.b. XVI. 608/1922 (XI. 231530/1939). 86 Jói sikerült az állatkerti lovarda bemutatója. Nemzeti Sport, 34 (1942. október 11.) 198. sz. 1. p; BFL IV.1407.b. XVI. 608/1922 (XI. 225941/1943). Oedipus király előadása a szabad ég alatt, az állatkerti tavon épített görög színpadon. Főpróba, nappal, a színészek még civilben játszanak. Új Idők, 30 (1924. július 13.) 29. sz. 48. p. tottság, ezért az intézmény hajnali két óráig nyitva tartott. Az állatokat nyugalmuk érdekében a legszebb napokon is legkésőbb hat órakor beterelték belső helyeikre, így a városligeti kert nem sok látnivalót nyújtott ezután. Az esti állatkert kellemes friss levegőt és nyugodt sétahelyet kínált a városi lakosoknak, azonban ez önmagában nem jelentett volna olyan vonzerőt, amelyért belépődíjat lehetett volna szedni.89 A főváros ezért úgy határozott, hogy az esti forgalmat a főszezonban színvonalas zenei produkciókkal fogja biztosítani. Az állatkertben korábban is voltak esti szórakoztató rendezvények a jelesebb ünnepeken, azonban a zenei élet a székesfővárosi korszakban fejlődött a legmagasabb szintre. Ahhoz, hogy az állatkert este is megteljen látogatókkal, négy dologra volt szükség: éjszakai világításra, zenepavilonra, magas színvonalon játszó zenekarra és természetesen intenzív reklámra. Az esti élet az állatkertben a Nagy-tó környékére koncentrálódott, így a tópartot és a madárház előtt álló három magas fát közel 4000 duplafényű izzólámpával szerelték fel.90 Az állatkerti zenepavilon is a fővárosé volt, de a belső vendéglő és kávéház bérletéhez tartozott. A mindenkori bérlőnek kötelessége volt, hogy a nyári szezonban minden délután két és minden este három óra időtartamra a fővároshoz méltó zenekart szerződtessen. A feladatot a bérlők átengedték a fővárosnak, de a költségek egy részét ekkor is ki kellett fizetniük. A székesfőváros először egy úgynevezett „kagylós” pavilont építtetett, amelyet hamaro-87 BFL IV.1407.b. XVI. 608/1922 (XI. 227583/1941). 88 BFL IV.1407.b. XVI. 269/1913 (XVI. 33014/1913); BFL IV.1407.b. XVI. 1260/1912 (XVI. 24124/1912). 89 BFL IV.1407.b. XI. 1212/1925 (BSZÁNK 353/1925). 90 BFL IV.1407.b. XVI. 1574/1912 (XVI. 24125/1912). 142
