Brunner Attila - Perczel Olivér (szerk.): A Liget egykor (Budapest, 2021)

Mautner Zoltán: Szórakoztatás és ismeretterjesztés a székesfővárosi Állat- és Növénykertben 1912-1950

Mautner Zoltán Annak ellenére, hogy az állatkertért felelős ügyosztály vezetője és Lendl igazgató is megígérte, hogy a következő év tavaszán újra­indítják a nagysikerű programsorozatot,43 ez mégsem valósult meg, így 1914-ben csak alkalmi gyermekdélutánokat élvezhettek a gyerekek az állatkertben.44 A rákövetkező évben azonban júli­us 2-tól ismét rendszeresítették a péntek délutáni mesemondást, ezúttal Balassa Jenő, a Vígszínház tagjának közreműködésével, akit a gyermekek Basa bácsi néven ismertek.45 Az országszerte ismert gyermekszórakoztató és segítői költeményeket, állatmesé­ket, valamint melodrámákat adtak elő zongora, cimbalom és he­gedű kíséretében.46 Basa bácsi munkájával olyannyira elégedettek voltak, hogy a rákövetkező években is rábízták a rendszeres mese­délutánokat. 1918-ban Balassa Jenő mellett újabb mesélő tűnt fel, Szalai Oszkár, a gyermekvilág népszerű Oszkár bácsija, aki ha­mar megszerettette magát az állatkerti gyermekközönséggel.47 Az állatkerti mesedélutánok töretlenül folytatódtak a forradal­mak idején is,48 azonban 1920-tól beszüntették azokat. Oszkár bácsi továbbra is szerepelt a munkásszervezetek alkalmi gyerek­rendezvényein, de amikor 1922 nyarán egy teljesen új mesélő­gárdával újraindult a zoológiái kert heti meseprogramja, kitört a botrány.49 Az ellenzéki sajtó biztosan állította, hogy Oszkár és Basa bácsit zsidó származása miatt nem alkalmazza többé az ál­latkert.50 Beszámolóik szerint a „rendezett vallású”új mesemondók megbuktak közönségük előtt, és ezért kell a budapesti gyerekek­nek évek óta nélkülözniük kedvenc időtöltésüket.51 A mesemon­dás körüli vádaskodás a főváros közgyűlésében is visszhangot kapott, ahol az intézmény deficitjét a mesemondó páros kitiltá­sával hozták összefüggésbe az ellenzéki képviselők.52 * Az állatkert aligazgatójának tájékoztatása szerint a „mesedélutánok pozitív anyagi eredményt nem jelentettek soha \...] és inkább csak az állatkert reklamí­­rozása, népszerűvé tétele szempontjából bírtak jelentőséggel [...]. 43 Az utolsó mese. Pesti Napló, 64 (1913. október 12.) 242. sz. 20. p. 44 Ebben az évben több folyóirat is gyermekdélutánt rendezett az állatkert területén. A gyermekdélután sikere. Mi újság a% állatkertben? 1 (1914). 2. sz. _ 1-2- P-45 Gyermekdélután az Állatkertben. Budapesti Hírlap, 35 (1915. július 2.) 182. sz. 13. p. 46 Mesemondás az Állatkertben. Budapesti Hírlap, 35 (1915. augusztus 11.) 222. sz. 15. p. 47 Az állatkerti mesedélutánok. Népszava, 46 (1918. szeptember 4.) 206. sz. 6. p. 48 Az állatkerti mesedélutánok újra megindulnak. Népszava, 47 (1919. június 20.) 145. sz. 8. p. 49 Mesedélután az állatkertben. S^ógat, 4 (1922. július 8.) 154. sz. 8. p. 50 Mese, mese, mesd ketté... A% Újság, 20 (1922. június 29.) 145. sz. 6. p. 51 Meséljen, bácsi! A% Újság, 20 (1922. július 16.) 159. sz. 12. p; Budapesten megszüntették, Párizsban rendszeresítik a mesedélutánokat. Világ, 15 (1924. március 22.) 69. sz. 7. p. A mesedélutánok megtartásának kérdése [...] inkább abból a samponéból volt elbírálandó a háborús években, hogy a% amúgy is nagy mértékben fedezetlen üzemi kiadások megengednek-e egy újabb oly megterhelést, mely­nek hozam képessége a tapasztalatok szerint nincsen és amelynek indirekt haszna is fölötte bizonytalan. Mihelyt a viszonyok megengedik, újra szán­dékozunk a mesedélutánokat rendszeresíteni, hogy a gyermekeknek is juttassunk valami tanulságos szórakoztatást. 'í3 Hilbert aligazgató be is tartotta ígéretét, 1926-ban kísérleti jelleggel ismét bevezette a rendszeres késő délutáni mesélést.54 Basa bácsi súlyosbodó betegsége és rövidesen bekövetkező halá­la miatt55 a feladat már Szalai Oszkárra hárult, aki a sajtó közve­títése szerint a rákövetkező három évben is minden nyáron nagy sikerrel tartotta meg a heti programot.56 Oszkár bácsi 1930-as újabb „letiltása” még nagyobb visszhangot keltett, mint koráb­ban.57 A felháborodott szülők mozgalmat indítottak Oszkár bácsi mellett, és mivel az állatkert új, keresztény mesemondók­kal kísérletezett, az ellenzéki sajtó ismét elővette az antiszemita indítékot.58 A Népszava szerint Szalai Oszkár történetei „a szoci­alista meseköltészettől távol állottak ugyan”, a lap ennek ellenére tel­jes mellszélességgel kiállt az elbocsátott mesemondó mellett, és válogatott szidalmakat zúdított az új igazgató, Nadler Herbert fejére.59 Nadler igazgató a Borsszem Jankó újságíróinak ugyanazo­kat az érveket hozta fel, amelyeket Hilbert hangoztatott évekkel azelőtt: „Én nem vagyok az oka annak, hogy Szalai Oszkár itt nem me­sélhet. Minden pénteken tartotta előadását, melyen 25-30gyerekjelent meg, ezek is főleg az altisztek és ápolók gyermekei voltak... A felettes hatósá­gomnak jelentést tettem, hogy a 30 pengő (ennyit kapott Szalai Oszkár) nem folyik be és így nem engedélyezte az ügyosztály a további mesemondást. Nem volt publikuma, kérem... Aztán meg csokoládét osztogatott. Ez rek­lám, ezt itt nem lehet csinálni. A mostani mesemondónak, Pista bácsinak nagyobb publikuma van, 150 gyerek hallgatja és nem osztogat cukorkát.m 52 Fővárosi Közlöny, 33 (1922. március 21.) 15. sz. 767. p; Az Állatkert kurzus­deficitje. Pesti Napló, 76 (1925. október 6.) 224. sz. 2. p. 53 BFL IV.1407.b. XVI. 1212/1925 (BSZÁNK 353/1925). 54 Balletkar, operaelőadás és mesedélután az Állatkertben. Újság, 2 (1926. má­jus 7.) 102. sz. 8. p. 55 Balassa Jenő ma délelőtt meghalt. Újság, 2 (1926. augusztus 5.) 175. sz. 9. p. 56 Ezer gyermek az Állatkertben. 8 Órai Újság, 13 (1927. július 24.) 166. sz. 8. p. 57 Oszkár bácsi mesedélutánjait megszüntették. Esti Kurír, 8 (1930. június 19.) 137. sz. 2. p. 58 Az állatkerti mesedélutánok ügye a kisközgyülésen. Friss Újság, 35 (1930. június 21.) 138. sz. 4. p. 59 Mese az agancskiállításról. Népszava, 58 (1930. június 19.) 137. sz. 12. p. 60 M. E.: Nadler Herbert, az Állatkert igazgatója. Borsszem Jankó, 63 (1930. au­gusztus 15.) 16. sz. 3—4. p. 138

Next

/
Oldalképek
Tartalom