Csepely-Knorr Luca: Budapest közparképítészetének története a kiegyezéstől a első világháborúig (Budapest, 2016)
Közparktervezés Budapesten a 19. század második felében
A Gellérthegy Ferenc József hídhoz közelebb eső, déli oldalának parkosítására vonatkozó terveket 1901-ben, öt évvel a híd átadását követően dolgozta ki a Fővárosi Közmunkák Tanácsa. A tervezet szerint két park készült, az egyik a későbbi Gellért fürdővel szemben, a másik a Citadella déli és nyugati oldalán, az előbbi hét, az utóbbi öt hold területen; az itt húzódó vízmosásból lépcsőzetes gyalogutat kívántak kialakítani.354 Az alsó részt teraszos kialakítással tervezték, ami Hein János koncepciójának hatását mutatja, a felsőt azonban vadfüvekkel és facsoportokkal akarták betelepíteni, hogy ott a nagyközönség „fesztelenül járhasson-kelhessen, játékokat rendezhessen és leheveredhessen”.iss A terv megvalósítása csak az 1920-as évek végén indult meg, ezt követően írta a felső részről Rerrich Béla, hogy annak kialakítása megfelelt az akkor legújabb, modern kertművészet - többek között Willy Lange, az ökológiai elvű kerttervezés elméleti megalapozója által képviselt - tervezési alapelveinek is.356 Az Eskü téri híd 1893-ban elhatározott építése csak 1898-ban indult meg. A késedelmet egyrészt a régi pesti Belváros jelentős részének szanálásával járó városrendezés hosszadalmas előkészítése, másrészt a budai oldalon feltörő vizek okozták. A terveket a Kereskedelemügyi Minisztérium Dunahídépítési Osztálya készítette, az építkezés 1903-ra fejeződött be.357 Az Erzsébet híd építésével függött össze a Gellért-szobor elhelyezése is. Szent Gellért emlékműve egyike volt a Ferenc József által 1897-ben a fővárosnak adományozott tíz szobornak, amelyek a királyi leirat szerint „a múlt idők azon kiválóbb alakjainak emlékét örökítik meg, kik a nemzeti élet különböző terein kitűntek”. A szobor kidolgozásával Jankovics Bélát bízták meg, felállításának helyéül a Gellérthegyet, a püspök vértanúságának helyszínét jelölték ki. Az emlékmű tervezésével kapcsolatban vált aktuálissá a szobor környezetének rendezése és a Döbrentei tér parkosítása is.358 A Közmunkatanács Fővárosi Közmunkatanács Műszaki Osztálya (Bakos János?): A Gellérthegy északkeleti lejtője és a Döbrentei tér rendezési terve, 1900 / BFL XV.16.e.2S3 58 130
