Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
A diétai szereplők
Lengyel Gáspár, Terstyánszky József).1214 Meglepő módon ebből a csoportból is lehetett felfelé jutni a ranglétrán: közülük a későbbiekben hárman lettek bizonyosan alispánok, majd közülük két fő — kilépve a megyei keretekből —, kormányzati kegytől függő pozícióra emelkedett.1215 Ketten adószedők voltak, illetve egy fő megyei főbiztosként működött.1216 A szakirodalomban fölmerülő további állítás, hogy a jómódú középbirtokos nemesség csak kisebb részének sikerült — feladva rendi ellenzékiségét vagy a hivataltól való idegenkedését - átlépni az országos szintű központi hivatalokba.1217 A személyi életrajzi adatok összeállítása után kiderült, hogy az 1751. évi diétán ülő 87 vármegyei követ közül 28 (vagyis a jelenlévők kb. 32%-a) jutott a későbbiekben bizonyíthatóan valamilyen felsőbb központi hivatalba vagy a kormányzattól függő magasabb pozícióba. (Itt csak a legmagasabb elért tisztséget fogom alapul venni.) Az így elkülönülő csoport tagjainak egy meghatározó része az országos-kerületi bíróságokra (15 fő) került: közülük heten a Királyi Tábla nemesi/királyi/érseki ülnöki, egy-egy fő alnádori, illetve alországbírói, hárman hétszemélynöki kinevezést is nyertek a későbbiekben.1218 Hárman a kerületi ítélőtáblák ülnökeiként működtek.1219 A második legnépesebb hivatalnoki réteget a Helytartótanács tanácsosai alkották: ők öten voltak.1220 A gazdasági-pénzügyi adminisztrációba három fő került. Festetics Pál - a kancelláriai referensséget követően — a Magyar Kamara alelnöke, szendrői Török József - helytartótanácsi és kancelláriai munkálkodása után — szepesi kamarai igazgató, az abaúji Tiszta Pál a szepesi kamarai adminisztráció tanácsosa lett. Festetics Pál e mellett a Habsburg Monarchia gazdasági irányításának egyik vezető szervébe is bejutott, mivel magyar kamarai alelnöksége előtt az Udvari Kamara tanácsosaként 1214 Somogy vármegye követe, a nagy múltú és előkelő tóti Lengyel család eladósodott sarja szintúgy kizárólag az első alispáni posztra kandidált több alkalommal és sikertelenül: 1746-ban, 1748-ban, 1753-ban. Erre: Szíjártó 2010.462.; Kaposi 2000. 33. 1215 Megyei alispánok lettek: Fejér megyében Fejérváry Pál, Abaújban Tiszta Pál, végül Esztergom megyében Terstyánszky József. Utóbbi kettő innen is továbblépett: előbbi a szepesi kamarai adminisztráció tanácsosa, utóbbi Esztergom vármegye főispáni helytartója lett. 1216 Adószedő: Farkas Gáspár (Pozsony), Fekete István (Gömör). Megyei főbiztos (commissarius): Szunyogh István. 1217 Vörös 1989.687. 1218 Legmagasabb hivatali tisztségük szerint királyi táblai ülnökök voltak: Batta Pál, Beniczky István, Biró János, Dőry Adám, Majláth József, Mérey Zsigmond, Nedeczky Ferenc. Bossányi Imre alországbírói, Sallér István alnádori kinevezést kapott. Pászthory László, Péchy Gábor és Sághy Mihály hétszemélynök lett. 1219 Adelffy Antal, Huszty István, Seldmayer Sebestyén László. 1220 Helytartótanácsosok voltak/lettek: Balogh László, Csiba János, Gosztonyi István, Pletrich László, Szuhányi Márton (utóbbi 1733-tól hivatalban).
