Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
A diétai szereplők
Érdekérvényesítés főispáni segédlettel: Baranya vármegye követei az 1751. évi országgyűlésen Az adóvitákkal kapcsolatos fejezetben láttuk, hogy a pasquillusok egy sor, főleg dél-dunántúli vármegyét (például Baranya, Somogy, Tolna) annak kapcsán említettek, mert a diétán nem nyilvánítottak véleményt, és ezzel is burkoltan a kormányzatot támogatták. Az alábbi alfejezetben Baranya vármegye követküldésének részletes vizsgálatán keresztül keresem arra a választ, hogy egyfelől milyen lehetőségei nyíltak ebben az esetben a megyének akarata kinyilvánítására és érvényesítésére, másfelől pedig milyen követelésekkel érkeztek követei a diétára, és ezek hogyan illeszkedtek a rendek országos szintű politikai törekvéseibe. Szíjártó István kutatásai mutattak rá arra a politika- és társadalomtörténeti folyamatra, amelynek során a jómódú középbirtokos nemesség emancipálódik a főnemesség hatalma alól, és a 18. század közepére egyre inkább átveszi a vezetést a rendi politika fórumain, először a vármegyében, majd az országgyűlésen.1726 Felmerül a kérdés, hogy a fent vázolt folyamat milyen területi eltéréseket és helyi jellegzetességeket mutat az egyes vármegyékben az 1751. évi diéta időszakában.1727 Baranya vármegye példáján — egy, a Klimo Könyvtárban található kéziratos országgyűlési napló és a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárában őrzött vármegyei országgyűlési vonatkozású iratok segítségével - láthatóvá válhat ennek a folyamatnak az egyik helyi változata.1728 Elemzésem középpontjában a vármegye követutasítása és az ekkor összeállított sérelmi listája áll, amelyet majd néhány ponton ki kell egészíteni a naplóra és a jelentésekre való utalásokkal is. Baranya vármegye rendjei február 15-én tartott közgyűlésükön határoztak arról, hogy a korábbi követutasítás pontjaiból összeállítanak egy helyi jellegű problémákat részletező sérelmi listát, majd március 15-én egy ennél jóval bővebb (33 pontos), az országos és a helyi panaszokat is magába foglaló 1726 Szíjártó 2005.401-403. 1727 Baranya megye gazdasági-társadalmi viszonyait a nagybirtok kiemelkedő túlsúlya, a középbirtok viszonylagos gyengesége és az uradalmaktól függő, kisszámú armalista nemesség jelenléte jellemezte. Ezek befolyásolták a megye politikai közéleti viszonyait is. A legelőkelőbb helyen a világi nagybirtokosok (Batthyány, Esterházy), az egyháziak (pécsi püspökség és székeskáptalan, illetve a székesegyház) és a kamarai birtokok szerepeltek 1770 körül az úrbéres birtokok felmérésekor. Az úrbéres terület több mint 90%-a 5000 holdon felüli birtokosok kezén volt. Erre: Felhő 1970. 67—69. 1728 A diétái eseménymenet tárgyalásánál (ahol erre külön nem hivatkozom) a Klimo György ex-librisével ellátott pécsi, Klimo Könyvtárbeli naplóra támaszkodtam: Acta diaetalia anni 1751. PÉK TGYO Kt. CC.III.19 = Ms 9. 337
