Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
A diétai szereplők
követutasítást is kiadtak. Megállapítható, hogy országosan elterjedt gyakorlatot alkalmaztak Baranyában is: a korábbi követutasítások orvoslást nem nyert sérelmeit vagy végre nem hajtott követeléseit aktualizálták (például Bihar, Fejér, Somogy, Veszprém).1729 Baranya vármegye instrukciója kötelezte a követeket, hogy időről időre informálják a vármegye közönségét a tárgyalás alá vett minden, a nemesi előjogokat érintő ügyről, ha pedig az nemesi kiváltságokat sért, akkor arra vonatkozóan külön kérjék ki a megye véleményét.1730 A fennmaradt követjelentések datálása arra mutat - noha erre írásbeli utasítást nem kaptak -, hogy kéthetente rendszeres jelentést küldtek a vármegyének. A baranyai példa annál inkább figyelemre méltó, mert a legtöbb vármegyében a diéta végeztével a követek csak szóban tettek jelentést, jelentésüket ritkán foglalták írásba. 1751- ben a birtokos köznemesség politikai öntudatra ébredésének a diétái tárgyalások folyamatos figyelemmel kísérésének formájában való jelentkezése csak elvétve, néhány megyében mutatható ki (például Borsod, Bihar, Szabolcs).1731 Március 16-án választották meg a vármegye két országgyűlési követét: Hersching János Arnold alispánt és megyefai Horváth Dániel táblabírót. Hersching János az uradalmi igazgatásból érkezett a vármegyei apparátusba, majd 1722-től esküdtként, 1733-ban aljegyzőként, 1734-től adószedőként működött, végül 1750-től haláláig, 1760-ig a vármegye alispánjának tisztét töltötte be. Az 1754/55. évi nemesi összeírás Pécsen lakó armalistaként tüntette föl.1732 Fiaira tovább örökítette a család helyi társadalmi presztízsét: három fia a megyei adminisztrációban helyezkedett el, másik két fia egyházi pályára lépett (kanonoki stallumot, illetve apáti méltóságot nyert el). Hersching János a vármegyei követek csoportjában atipikus, a Baranya megyei nemesi társadalmon belül azonban inkább jellemző alak: az 1625. évi 62. törvény szerint a vármegyének köztudomású birtokos nemest kellett a diétára küldenie. Ennek az alispán nem felelt meg, mégis megjelenhetett az országgyűlésen.1733 Másfelől tudható, hogy Baranya megye török hódoltság után betelepedő nemességének jelentős része kapcsolódott az itt berendezkedő nagybirtokokhoz, uradalmakhoz, amint 1729 Szíjártó 1997b. 164.; Szíjártó 2005. 388-391. A követutasítás készítésének gyakorlatára egyes megyékben: Nagy 2016a. 946. 1730 MNL BaML IV. l.a. Közgyűlési jegyzőkönyv 1750-1753. 147. p. 1731 Nagy 2015.941-957. 1732 Életrajzi adatai: Odor 1995. 256.; Odor 1992.86.; Odor 1991.111-114., Angyal 1910. 80. 1733 Degré 2004a. 231-251.;Eckhart 1946. 257. 338
