Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
A kereskedelemügyi sérelmek az 1751. évi országgyűlésen
a magyar urak és mágnások közül, úgy tűnik, nem sok sikerrel.383 A kezdeményezés - a nagy távolság, a korabeli szállítási-pénzügyi viszonyok, a magyar főurak húzódozása miatt - feltehetőleg hamar hamvába holt.384 A rendek június 3-i sérelmi listájának kereskedelmi és gazdasági vonatkozásai Még mielőtt a diéta összeült volna, az országos hatóságok elé került egy partikulárisnak tűnő, de a kereskedelemügyi kérdések politikai súlyát előrejelző ügy. 1750 őszén Zala vármegye Helytartótanácshoz intézett feliratában a Stájerország határán, a stájer rendek által szedett accisa nevű fogyasztási adó eltörlését kérte a hadiadó könnyebb teljesítése érdekében.385 A megye szerint a Velence felé irányuló marhakereskedelmet nagymértékben visszaveti a tartomány által kivetett fogyasztási adó. Ennek bizonyítéka, hogy „egy éve egy marhát sem hajtottak Buccari kikötőjén keresztül Velence felé”. így a kereskedelmi útvonal áthelyeződött a szomszédos tartományokba. A jövedelemkiesés miatt a népen a hadiadót már katonai végrehajtással lehet csak beszedni - sérelmezték. A Kancellária - félve a „következő diétán előterjesztendő panaszkodástól” - javasolta Mária Teréziának a „szabad kereskedelem” életbe léptetését Velence felé. A magyar kormányszerv Mária Teréziától ígéretet kapott arra, hogy a stájer rendek számára el fogja rendelni, hogy mérsékeljék a nemrégen felemelt fogyasztási adót.386 A rendek június 3-i felirata foglalkozott először és összefoglalóan a kereskedelemügyi panaszokkal.387 Feliratukhoz mellékelték az ország sérelmeit, 383 Brunszvik Antal ítélőmester naplójának is utal arra, hogy 1751. augusztus 18-án a nádor utasítására hirdették ki Bentinek gróf (holland követ) a magyar bor kivitelével kapcsolatos francia nyelvű levelének latin fordítását. Erre: SNA Brunswick—Chotek család. 107. doboz. Diaeta anni 1751. [oldalszámozás nélkül] 1751. augusztus 18. A kezdeményezésnek valószínűleg megnyerhették Esterházy Ferenc tárnokmestert is, akinek levelezése között fennmaradtak az ügyre vonatkozó iratok: MNL OL P 200 8. cs., Fasc. 18., No. 21. (1751) 93-98. föl. Acta eductionum vini Hungarici in exterras provincias concernentia. 384 OStA FHKA Neue Hofkammer, Kommerz-Ungarn. Kt. 1525. Fasc. 35. „Viehtrieb dann Getreide und Wein aus - und einführenden hungarische und siebenbürgische Länder”. Különösen a gróf pozsonyi útjáról: 71-74. fol. No. 10. W. Bentinek gróf francia nyelvű levele ismeretlennek. 1751. április 14. 385 MNL ZML IV.l.a. 12. köt. 1748—1750. 855—858. p. 1750. szeptember 10. A zalai vármegyei elit érdekeltségét jól jelzi a helytörténeti irodalom egyik utalása, miszerint szalapatakai Nagy Mihály alispán és követ családja már az 1750-es években kereskedelmi kapcsolatban állt radkersburgi (stájerországi) kereskedőkkel. Erre: Dominkovits 1998. 180. 386 MNL OL A 1 1750. év. No. 146. A Kancelláriára az ügy csak novemberre jutott el. 387 MNL OL A 95 13. doboz, 10. tétel, 65-75. föl. Pozsony, 1751. június 3. A felirat bevezető részének tartalmát ismerteti: Horváth 1878. 303-304. A sérelmeket - noha a kancelláriai levéltárban lévő 90
