Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
A kereskedelemügyi sérelmek az 1751. évi országgyűlésen
- mint az előbbi kettő, illetve az iratban említett Nürnberg vagy Hamburg — magyar kereskedők számára való megtartását. A július 6-i javaslatokban azonban nyomát nem találni annak, hogy a magyar iparcikkekre vonatkozóan valamilyen diszkriminatív intézkedést javasolt volna. Annál inkább többször előforduló kívánalom, hogy a marhakivitelnél Bécs és az osztrák tartományok húsellátását kell prioritásnak tekinteni és a kiviteli tilalmakkal, illetve a magas vámokkal a Habsburg Monarchián kívülre irányuló exportot csökkenteni. Épp ezért kerültek a rendek ellentétbe az uralkodóval, mivel a török alattvalók Balkánról szerzett olcsó marháikkal megfojtották magyar társaikat, és ezzel erős versenyhelyzetbe hozták őket. Az egyébként túlnyomóan délszláv és örmény kereskedők Boszniából, Moldvából és Havasalföldről szerezték be az amúgy még távolabbról (a mai Bulgária, Görögország, sőt Örményország területéről) származó sovány marhát, amelyet Magyarországon hizlaltak föl és értékesítettek Velence és az osztrák örökös tartományok felé (2. pont). Pártolja a javaslat a nem sokkal korábban létrehozott trieszti kereskedelmi társaság révén a tengeri kereskedelmet, így a magyar borkivitelt Hollandiába és Anglia felé.379 (Ezt a hatóság annál szívesebben vette, mert az osztrák tartományok — jelentős bortermelők révén — erősen féltek a Lajtán túli magyar borkiviteltől, és azt magas vámokkal korlátozták.)380 A tengeri kereskedelem elősegítése érdekében veti fel annak az ötletét a Banco Deputatio (amely a III. Károly-kori rendszeres bizottsági munkálatokban merült föl először), hogy a Tisza-Duna- Száva összekötésével Vukovár és Bród között épüljön csatorna (17. pont).381 Kutatásaim során rátaláltam a IV. Vilmos hollandiai helytartó bécsi udvarba küldött egykori különleges megbízottja, William Bentinek gróf által irányított, a magyar borkivitelre szerveződött holland kereskedelmi társaság francia nyelvű levelezésére is.382 A kezdeményezők — a bécsi központi kormányszervek támogatásával - az országgyűlés alatt kíséreltek meg főrangú beszállítókat találni 379 Az állam által támogatott trieszti kereskedelmi társaság gondolata nem volt új, tulajdonképpen a III. Károly-kori kezdeményezések felújításáról van szó. Akkor azonban az angol és holland tőke bevonását a bécsi kormányszervek vezetői még elutasították, félve az angol iparcikkek beáramlásától. Most azonban - feltehetően a Monarchia megromlott politikai és gazdasági helyzetére való tekintettel - már támogatták az együttműködés egy más formáját. AIII. Károly-kori tengeri kereskedelmi kezdeményezésekre: Kalmár 1987. 32., 36. 380 ÖStA HHStA Hofarchive, Ungarische Akten, Comitialia (1730—1752) Konv. A., Fasc. 407. 104— 139. fol. „Kurzer Begriff deren von denen unfar. Stände angebrachten Beschwerden, welche hauptsächlich des Commerziale betreffend.” Wien, 1751. július 6. 381 Uo. 382 Bentinek gróf személyére Id. Adolf Beer bevezetőjét: Beer 1871. III.
