Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
A kereskedelemügyi sérelmek az 1751. évi országgyűlésen
A magyarországi kereskedelem problémáinak megvizsgálására és az országot is érintő vámrendszer reformjának előkészítésére - a korábbi diéták végzéseitől sarkallva - Mária Terézia 1741-ben egy külön udvari bizottságot küldött ki, de ennek munkája ekkor még eredménytelenül zárult le. 1751-ben aztán a magyar vámügy rendezését az uralkodó saját hatáskörében rábízta az 1746-ban felállított Kereskedelmi Főigazgatóságra (Universal-Kommerz-Directorium, Oberkommerzdirektorium, Kommerzdirectorium), amelynek létrejöttétől fogva feladata volt a vámügy birodalmi szintű reformja, a külkereskedelem és ipar fejlesztése.362 A magyar szakirodalomban nem ismert, de Adolf Beer egyik munkájából tudható, hogy a kormányszerv még az országgyűlés kezdete előtt, 1751. február 8-i ülésén napirendjére vette a magyar kereskedelemügy rendezését.363 Ekkor vették kezdetüket aztán a magyar vámrendelet kidolgozását célul kitűző, a Kereskedelmi Főigazgatóság és a Magyar Udvari Kancellária képviselőiből létrejött vegyes bizottság tárgyalásai. A diéta előtt összesen három alkalommal (február 8., február 27., március 31.) ültek össze a két kormányszerv képviselői.364 A február 8-i ülésen a legfőbb vitatéma a rendek vámmentessége körül zajlott. Az ülésen a bécsi Flofkammer képviselői (köztük magyarként felsőbüki Nagy István) mellett részt vettek a Magyar Udvari Kancellária tanácsosai is (Koller Ferenc, Nedeczky Károly). Míg egyesek (főként a jelenlévő magyar tanácsosok) szerint a vámmentesség az összes kivitelre és behozatalra szánt termékre vonatkozik a régi törvények alapján, a jelenlévő többség szerint ez viszont csak a nemesség saját házi használatra vagy allódiumában termelt áruira értelmezendő.365 Míg a Helytartótanács az általa szerkesztett, az ülésre benyújtott elaborátumában a rendek harmincadvám alóli mentessége mellett érvelt, addig az osztrák kormányszékek, illetve felsőbüki Nagy István udvari kamarai tanácsos e privilégium jövőbeli megszüntetését javasolta.366 (Mária Terézia - az iratra felvitt 362 Fournier 1887.332-333. 363 Beer 1893. 237-326., a magyar ügyekről szóló tárgyalások: 280-281. 364 A feldolgozott és alább részletesen hivatkozott 1751-es bécsi konferencia jegyzőkönyvei az MNL OL-ban is megtalálhatóak: MNL OL A 93 Nr. 180. Az Universal Kommerzien-Direktorium fellállításával kapcsolatos iratok: 684-817. föl. 365 ÖStA FHKA, Kommerz, Kommerz-Ungarn. Fasc. 22.,No. 36.1-11. föl.„Protocollumconcertationis mixtae inter Directorium supremum Commerciale aulicum et Cancellariam Hungaricam Regio- Aulicam die 8. Februarii 1751 habitae das neue hungarische Vectigal und Tariffe betreffend.” 366 A szövegben szereplő - a magyar rendi felfogással élesen szembemenő véleményt nyilvánító - csak Nagy vezetéknévvel említett udvari kamarai tanácsos feltehetően azonos a Sopron vármegyei jómódú középbirtokosi családból származó felsőbüki Nagy Istvánnal (1701-1766), akit a családtörténeti irodalom kancelláriai referensként nevez meg: Szluha 2012. 174-175. A bécsi Hofkammer 8j
