Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)

A kereskedelemügyi sérelmek az 1751. évi országgyűlésen

széljegyzetének tanúsága szerint - végül amellett döntött, hogy a vámmentesség csak az allodiális terményekre értelmezhető.)367 A jelenlévők már ekkor leszögezték, hogy a harmincadvám a királyt megillető regáléjövedelem, amelynek szabályozása uralkodói előjog és nem tartozik országgyűlési hatáskörbe. (Mint később a sérelmek benyújtásakor bebizonyosodott, félelmük indokolt volt: a rendek megpróbálták diétái hatáskörben rendezni a vámtarifákat.) Ugyanezen az ülésen még további vitát generált a melléktartományok vámjainak ügye: korábban Szlavónia és Erdély — kormányzati különállása miatt is - önálló vámterületet képezett saját vámhatárral. Egyetértés született, hogy a néhány évvel korábban a Határőrvidéktől Magyarországhoz visszacsatolt úgynevezett Alsó-Szlavónia különálló vámjai a visszacsatolás után szűnjenek meg.368 Míg a Temesi Bánság és Erdély esetében a Helytartótanács támogatta volna a Magyarországgal való vámuniót a Fejedelemség és a Temesköz igazgatási különállása ellenére, addig a Magyar Udvari Kancellária a szokásjogi különbségek miatt elvetette azt, és egyelőre a status quo megőrzését javasolta.369 A tárgyalófelek végül ez utóbbi álláspontot fogadták el.370

A következő, február 27-i ülésen továbbra is a különböző rendi jogosultságokat és visszaéléseket tárgyalták meg. A Főigazgatóság képviselői kétségbe vonták a szabad királyi városok és a plébánosok vámmentességét, illetve a rendi státusú személyek közti vámhelyeken átvitt ajándékok

magyar tanácsosaként említi Dickson monográfiája (1754-ben és 1763-ban) és Nagy István hivataltörténete is: Dickson 1987.1. k., 452., 454. Nagy 1971.171. Családi kapcsolataira újabban: Fazekas 2014a. 1153.

367 Beer 1893. 281. Beer a királynői bejegyzést idézi: „nachdeme die earner bis hierher und würklich in possessione ist, wäre es also continuiren wegen bezug deren allodialen ohne in dem patent was davon der auszudrucken, das Patent sehete gern, wan bartenstein es verfasset.”

368 A 18. században a Dráva-Száva köze nyugati részével azonos terület. Ugyanerre jelen kötet Szerémség, máshol Szlavónia néven utal. Az 1749-re visszaállított három megye (Verőce, Szerém, Pozsega) hovatartozása a Magyar Királyság és Horvátország rendjei között vita tárgya maradt. Erről ld. a június 25-i vitával kapcsolatban leírtakat.

369 A Teleki László gróf vezette erdélyi rendi ellenzék reformer szárnya 1751 tavaszán az erdélyi országgyűlés egyik bizottsági munkálatában - a pozsonyi Helytartótanács véleményével egyezően - támogatta volna az Erdély és Magyarország közötti vámuniót: Trócsányi- Miskolczy 1989. 381. Tervezetük azonban nem nyerte el a konzervatív többségű erdélyi országgyűlés tetszését, ezért lekerült a napirendről.

370 ÖStA FHKA Kommerz, Kommerz-Ungarn. Fasc. 22., No. 36. 1-11. föl. „Protocollum concertationis mixtae inter Directorium supremum Commerciale aulicum et Cancellariam Hungaricam Regio-Aulicam die 8. Februarii 1751 habitae das neue hungarische Vectigal und Tariffe betreffend.”

86