Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
Az országgyűlés előzményei és előkészítése
érdeklődhetett Fejér megye közügyei iránt is, mivel levéltári anyagában fennmaradt a megye országgyűlési követutasításának egyik másolata is.262 Hatalmi szempontból az sem volt érdektelen, hogy az adott megyének ki volt a főispánja, illetve kik a legjelentősebb nagybirtokosai, illetve fontos szempont volt, hogy ezek a megyében vagy azon kívül élnek-e. A kormányzat a 18. században a főispánokat mindvégig arra ösztönözte, hogy a követválasztó és a követutasítást kidolgozó megyegyűléseken jelenjenek meg, és személyes jelenlétükkel az uralkodó számára kedvezően befolyásolják a döntéshozatalt.263 Nem volt ez egyedülálló jelenség a térség politikatörténetében. Például a Magyar Királysághoz hasonló nemesi túlsúlyú Lengyelországban is gyakorlat volt, hogy a király felhívta az adott vajdaságban birtokos szenátorokat (a lengyel felsőház tagjait), hogy menjenek el a szejmikekre (kvázi megyegyűlésekre), és használják fel befolyásukat az állam és a korona érdekében.264 A korszakban érezhető kormányzati szándék azonban a mindennapi gyakorlatban ekkor még alig tudott érvényesülni. A kormányszervek a valóságban kevésbé a megyegyűlések befolyásolására törekedtek, hanem inkább csak információszerzésre. Az 1751-es diéta előkészítésekor, a királyi előterjesztések hatékonyabb megszerkesztése érdekében a Magyar Udvari Kancellária a királynőnek tett felterjesztésében javasolta, hogy mivel a Helytartótanácsnak több főispáni méltóságot viselő tagja is van - akik a követek kiküldésekor és a követutasítás összeállításakor a megyegyűlésen amúgy is jelen vannak - ezért kérni kell őket, hogy jó előre tudósítsák a kormányszerveket a megyék összeállított sérelmeiről.265 Az 1752. évi főispáni utasítás a főispánok vármegyei közigazgatáson belüli szerepkörét erősítette és a megye kormányzati végrehajtó szervvé tételét célozta.266 Pálffy Miklós gróf kancellárnak az 1750-es évek politikai gyakorlatát is bemutató emlékirata szerint a főispánoktól függ a megyékben a tisztségek betöltése és az adóügyre is nagy befolyásuk van, de az uralkodó nyomást tud gyakorolni rájuk a főispáni utasítás, levelezés, az udvarba hívás kegye, illetve 262 PL Acta antiquiora, Fase. 75. Acta publica, Nr. 11. Fejér vármegye követutasítása (1751). 263 Szíjártó 2005.185. 264 Bardach 1985.106-107. 265 A Kancellária itt egy Helytartótanács által elküldött véleményre reflektált: MNL OL A 37 1750. év. No. 168. „Circa representatas per Consilium Regium Locumtenent. quaspiam materias in futura Regni Diaeta pertractandas”. Bées, 1750. december 14. 266 Az utasítás szövegét kivonatosan ismerteti: Horváth 1873. 312-314. Nemcsak a háromévenkénti tisztújítást, a főispán megyén belüli lakását, az igazságszolgáltatás felügyeletét írta elő, hanem a kormányszékek rendeletéinek pontos végrehajtatását, ill. az adózó nép, vagyis az adóalap védelmét tette a főispánok kötelességévé.
