Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)

Az országgyűlés előzményei és előkészítése

a nádor és a prímás révén.267 Nógrád megye 1751. évi követutasításában panaszolta, hogy a főispánok jogellenes módon nem választással, hanem kinevezéssel töltetnek be egyes megyei tisztségeket (így jelölik ki a diétái követeket is), ahová általában saját bizalmasaikat ültetik.268 A megyék többségében azonban a főispáni hatalom ilyen téren inkább formális lehetett, s kevésbé tudott megfelelni a kormányzati igényeknek. A szakirodalom szerint például Somogy az abszentista (a megyéjüktől távol élő) főurak megyéje volt, ahol politikailag hamar megerősödött a jómódú középbirtokos nemesség.269 Somogyhoz hasonló adottságokkal rendelkezett Tolna megye, ahol az 1751. évi követutasítás a helyi köznemesség panaszát jelenítette meg, miszerint a vármegyei földbirtokok 2/3 része megyén kívüli nagybirtokosok (Esterházy herceg, a földvári, szekszárdi, bátai apátság) kezén van, akik jövedelmeiket a megyehatáron kívül költik el.270 A megyei közélet keretfeltételeit adott esetben az is befolyásolhatta, hogy éppen volt-e üresedés az adott megye főispáni székében. 1751-ben még az országgyűlés alatt — talán nem függetlenül a politikai eseményektől — tíz új főispán kinevezésére is sor került.271

Néha azonban az abszentista főúr is hasonlóan alaposan foglalkozott vármegyéje ügyeivel, mint a helyben lakó, amint azt a Csongrád megyét a Bihar megyei Éradonyból irányító Haller István gróf vagy a Sopron megye ügyeit még nápolyi diplomataként is szívén viselő főispán, Esterházy Pál Antal herceg példája mutatja. Kivételes eset volt Barkóczy Ferenc egri püspöké, aki Heves- és Külső-Szolnok vármegye főispánjaként személyesen elnökölt a követválasztás alkalmával.272 Arisztokraták nem szerepeltek a követutasítás-összeállító bizottságban. Ellenpélda Heves megyéé, ahol két jelenlévő nagybirtokos katonatisztet, Orczy Lőrinc bárót és Haller Sámuel báró tábornokot is beválasztották

267 Marczali 1884. 17.

268 MNL NML IV.l.f. 1751. évi iratok. Instructio. Losonc, 1751. március 15. 8-9. p. (16. pont). 1750 óta a főispáni tisztség Forgách Ferenc halála óta üresedésben volt, így valószínűleg az ő és/vagy közvetlen elődei korában tapasztalt visszaélésekre utal vissza az utasítás: Fallenbüchl 1994. 87.

269 Szíjártó 2006.100—142., különösen 141.

270 MNL TML IV.l.a. 9. köt. (1747—1753) 308—309. p. (1751. április 14.). Tolna vármegye uradalmairól: Aradi 2013. 247-263.

271 Fallenbüchl Zoltán szerint Mária Terézia e kinevezéssora beleilleszkedett a főispáni tisztség és a megyei adminisztráció jobbítását célzó reformintézkedéseinek sorába, amely aztán az 1752. évi főispáni utasításban csúcsosodott ki. A kinevezett főispánok névsorát is közli: Fallenbüchl 1994. 15-16.

272 MNL HML IV.l.a. 20. köt. 608—609. p. Eger, 1751. február 15.

66