Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
A felsőtábla az 1751. évi országgyűlésen
átjárhatóságát tapasztalhatjuk, ha a rokonsági kapcsolatokból indulunk ki, de itt a helyi őslakos, idővel megnemesített, jól képzett polgárság lépett ki az országos politikai élet színpadára. Lőcse követeinek levélváltásai és a máshonnan származó adatok alapján levonhatjuk a következtetést, hogy a városi követek az országgyűlés alatt a diétái üléseken kevésbé voltak aktívak, mint az egyes kormányszerveknél és főméltóságoknál végzett lobbitevékenységben. A városok országgyűlési képviselete a 18. század közepén általában kimerült a sérelmi listáik benyújtásában és ezek megfelelő helyen - így az adófelosztó bizottság előtt - történő előadásában.2103 A partikuláris jellegű sérelmek és követelések teljesítése fejében a kormányzat egyes képviselői törekedtek volna arra, hogy mindezeket a városi sérelmeket ütőkártyaként használhassák a diétái politizálásban. Nemcsak az egyes ügyek kedvező elintézésének csalogató ígéreteivel, de az ítélőmesterek (valószínűleg hagyományosnak mondható) beavatkozása a városi sérelmi lista szerkesztésébe is erre a tudatos törekvésre mutathat. Hasonló taktikát folytatott a Habsburg udvar a korabeli német birodalmi gyűléseken, ahol Bées a viszonylag tekintélyes számú, de kisebb befolyású birodalmi rendeket - így a birodalmi városokat — saját politikai céljaira igyekezett felhasználni.2104 Ugyan ez a kormányzati politika a Magyar Királyságban még nem jutott el arra a szintre, amely a reformkor hajnalára körvonalazódott, amikor egyes városi követek besúgókként álltak az udvar szolgálatába,2105 ám sejtésem szerint a diétával és az országos politikával összefüggésbe hozható nemesítések a 18. század folyamán ennek a folyamatnak az egyik előszobáját jelzik.2106 2103 A német birodalmi városok esetéhez hasonló helyzet alakult ki a Magyar Királyságban: a rendi gyűléseken való részvétel inkább kényszerű költséget jelentett a városok számára, mint egy olyan papíron maradt jogot, amellyel saját sorsuk alakításába ténylegesen bele tudtak volna szólni. Erre: Press 1983. 288. 2104 A magyar diétához hasonlóan a Reichstagban is a városi követek csoportjának politikai passzivitása akadályozta meg az ebben rejlő lehetőségek kiaknázását: Rohrschneider 2015.44-46., 48. 2105 Pajkossy 1997. 347. Sedlnitzky rendőrminiszter besúgóinak meghatározó része (az 1827-1830 között keletkezett források fényében) városi tisztviselő volt (73-ból 16 fő). Ezek közül 13-an kaptak városi követi megbízatást az 1807-1840 közötti diétákon. A városi követek besúgóhálózaton belül aránya - Pajkossy Gábor kutatásai szerint - időben előrehaladva csak nőtt a reformkori diétákon. 2106 Pálmány 2013b. 357. Pálmány Béla - Kecskeméti Károly adataira hivatkozva — azt állítja, hogy 32 reformkori követ működött együtt a titkosszolgálattal, akik közül 13-an városi követek voltak. 4 °J
