Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)

A felsőtábla az 1751. évi országgyűlésen

szorgalmazta az uradalmi szőlők újratelepítését és az elnéptelenedett területek benépesítését, amivel sértette a lőcsei magisztrátus érdekeit.2094 Sztáray gróf közbenjárásának köszönhetően a királynő Szentháromság ün­nepének napján, feltehetően június 6-án személyes kihallgatáson fogadta a város követeit. A követek kedvezőnek ítélték Mária Terézia hozzáállását az előadott városi panaszok ügyében: kiemelve, hogy mily barátságosan és szeretettel tu­dott velük beszélgetni. Megvallják, hogy a „valóságnak megfelel [...] ő az ország anyja”. Végül szó szerint idézik a királynő szavait: „Mi már észben fogjuk tarta­ni ezen várost”. Figyelemre méltó az országgyűlés menete szempontjából, hogy aznap felsőbüki Nagy Pál személynöki ítélőmester magához hívatta a városok követeit. Célja az volt ezzel, hogy az összegyűlt követek a már összeállított vá­rosi sérelmi listát módosítsák, és a diétái tárgyalásokra való benyújtás előtt újra­szerkesszék. Nem tudjuk, hogy mi történt itt, de az ítélőmesternek valószínűleg alkalma adódhatott a tárgyalások során a kormányzati intenciókat érvényesíte­ni.2095 Másnap (június 7.) megérkezett a rendek június 3-i sérelmi feliratára adott uralkodói válasz, amelyben a királynő kijelentette ragaszkodását az adóemelés­hez. A követek ironikusan konstatálták a rendek szokásos reakcióját erre a királyi kívánságra: „mindenki arról panaszkodik, hogy szegény”.2096 A lőcsei követek figyelmét az adóviták nem kötötték le, csak a megszavazott adóösszeg felosztását és az erre kiküldött bizottság tagjainak névsorát közölték a városi tanáccsal.2097 Csupán a bizottság július végi megalakulása után láttak munkához adóügyben, és csak azt akarták elérni, hogy a városra eső eddigi hét adóportánál többet a di­éta ne terheljen rájuk.2098 írásban is beadták feliratukat a bizottsághoz, amelynek a város sérelmeit ismételten előadták: ebben - ahogy írták — nyilvánosságra hoz­ták a város eladósodott állapotát.2099 A város saját ügyeiben a kormányhatóságok az ígérgetés stratégiáját válasz­tották. Annak reményében, hogy kérelmeikre mielőbb kedvező döntést nyerhet­nek, a lőcsei követeknek nyilvános diétái magatartásukban is a kormányzathoz lojálisnak vagy legalábbis semlegesnek kellett maradniuk. A lőcseiek érdemi vá­laszt a május 26-i, a királynőhöz és a személynökhöz eljuttatott emlékiratukra egy 2094 Az 1746 és 1752 között hivatalban lévő adminisztrátor báró nevéhez fűződik többek között még a közeli Trausonfalva és Károlyfalva sváb telepesekkel való újranépesítése, a Solymodi-borház új­jáépítése, a pataki fagarendás Bodrog-híd megépítse: Tamás 2003. 168—169.; Bakács 1934. 13. 2095 SA LE MMLIII. 131/11. Pozsony, 1751. június 9. 2096 Uo. 131/11. Pozsony, 1751. június 9. 2097 Uo. 131/21. Pozsony, 1751. július 24. 2098 Uo. 131/21. Pozsony, 1751. július 24. 2099 Uo. 131/23. Pozsony, 1751. július 28. 4°3

Next

/
Oldalképek
Tartalom