Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)

A felsőtábla az 1751. évi országgyűlésen

előrelépése nagyban függött az uralkodói kegytől: kanonokságból a legkönnyeb­ben címzetes püspöki címet elnyerve lehetett továbblépni a ranglétrán, azonban ezen tisztségek elnyerésére nem volt szükség pápai jóváhagyásra, csak uralkodói kinevezésre. Mindemellett - a közhiedelemmel ellentétben - javadalom általá­ban nem tartozott a címzetes püspökségekhez, ezért e cím viselői továbbra is megmaradtak kanonoki stallumukban vagy apáti pozíciójukban. Ennek ellenére a címzetes püspöki cím presztízse jelentős volt: a megyéspüspöki, érseki mél­tóság előszobájaként tekintettek rá. Mindezek után érthető, hogy az uralkodói politika országgyűlési támogatásával a kanonokok egyházi karrierjük egy újabb pillérét rakhatták le.1964 E mellett — noha az államigazgatás egyre több művelt világi szakembert igényelt — még a század közepén is sok klerikust találunk a vi­lági igazgatásban.1965 Míg a főpapok céljának a prímásság megszerzését tartották a pasquillisták, addig a káptalani követekre azt vélték jellemzőnek, hogy püspöki címet vagy megyéspüspöki pozíciókat akarnak elnyerni.1966 Az 1751-ből való In tres Tabulares című pasquillus középpontjában kanonokok állnak: Galgóczy János, Huber Mátyás és Gusztinyi János.1967 A szerző szerint „az arany járványa szent leikei­ket hatalmába kerítette”, s a királynőt „őrült elmével” támogatták, hogy annak üres kincstárát megtöltsék. Eközben saját maguknak is gyűjtenek: „halásznak, vágyakoznak, lopnak, törekszenek”. A korábbi országgyűlések gúnyverseiben a magyar nemzetet jelképező, a korabeli jezsuita költészetben elterjedt mitologi­kus nőalak, Hunna - a vers szerint — még így is elviseli a kanonokokat, de köz­ben az adóalap túlterheltsége miatt tönkremegy.1968 Marczali Henrik leírása alapján ez a pasquillus az 1751. június 11-i vagy 12-i vita kapcsán születhetett, amikor a megyei követek „kinevették a káptalani követeket, kik új fundus ki­mutatása nélkül is emelni akarják az adót”.1969 Június 12-én Huber Mátyás egri kanonok az adóösszeg 400000 vagy 500000 forinttal való megtoldását indítvá­nyozta az ellenzék nagy megbotránkozására.1970 Egy másik pasquillus azt fel­tételezi Huber Mátyásról és Galgóczy Jánosról, hogy „javadalmakat remélnek, 1964 Bahlcke 2013.401-402. 1965 Bahlcke 2013.109-110. 1966 Az 1728-1729. évi országgyűlés főpapság-képéről részletesebben: Nagy 2011. 103-125.; és Nagy 2012a. 201-221. 1967 Galgóczyjános esztergomi, Gusztinyi János és Huber Mátyás egri kanonok volt. Gusztinyi később 1753-ban elnyerte a királyi táblai ülnökséget, erre: Sebők 2012.40. 1968 OSzK Ktt. Quart. Lat. 417. 13. föl. In tres Tabulares. 1969 Marczali 1898.92. 1970 A kanonokok szerepére: OK 700.470. Diarium diaetae. 35. p.; Hornig 1903. 53.; Arneth 1870. 193— 194. 38í

Next

/
Oldalképek
Tartalom