Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
A diétai szereplők
ecsetelték. E szerint a vármegye lakosai külsejüket tekintve inkább hasonlítanak koldusokhoz, mint parasztokhoz: vászonruha helyett öltözékük és lábbelijük fakéregből készül, illetve kukoricából sütött kenyeret fogyasztanak.1740 Ebben az esetben azzal a korban gyakori nemesi érvelésmóddal találkozhatunk, mely szerint a jobbágyokat, a nyomorult teherviselő népet ők, a nemesség képviselői védik meg az államhatalomtól, hazájukat az idegenektől.1741 Ugyanakkor elhallgatták az országgyűlési forrásokban azt, hogy az 1740-es évektől éppen a földesurak növelték meg (a korábbiakhoz képest) jelentősen jobbágyaik termény- és pénzszolgáltatásait, majd az 1750-es évek elejétől nekikezdtek a földesúri majorságok kiépítésének és a robotszolgáltatás (újra) bevezetésének.1742 A követek az adócsökkentés programjával indultak a diétára: a 104 porta nagyságú adó 2 3-mai való csökkentését, vagyis a fizetendő adó közel egynegyedes, jelentős enyhítését kérték. Nehezményezték, hogy ráadásul ezt a növekményt a Helytartótanács egy korábbi, törvénytelennek bélyegzett adóemelése okozta.1743 A csökkentéshez fűzött reményükben azonban csalódniuk kellett, mert végül még 6 portával többet róttak ki az adófelosztáskor a megyére.1744 A baranyai követek a diéta „néma többségébe” tartoztak, mivel a naplók tanúsága szerint egyszer sem szólaltak föl az adócsökkentés miatt, noha a legnagyobb viták ennek érdekében zajlottak.1745 A vármegye egyetlen ismert pótutasításában (június 26.) jellemző módon éppen az adóügyben kérte arra követeit, hogy a dunai vármegyékkel együttműködve a megyére eső adóösszeg növelését akadályozzák meg.1746 További részletek ilyen irányú tevékenységükről nem ismertek, ám a követek - miután az adófelosztó bizottság munkájának eredménye kiderült - rögtön az újonnan kinevezett püspök-főispánhoz, Klimo Györgyhöz fordultak 1740 MNL BaML IV.l.a. 1751. február 15. 126-134. p. Baranya vármegye sérelmi listája. 1741 Szíjártó 2005.176-177. 1742 Felhő 1970. 67.; Rúzsás 1964. 39., 42. 1743 A szakirodalom szerint a helytartótanácsi adóemelésre 1727-ben került sor: Szíjártó 2005. 225— 226. Itt valószínűleg a hadiadó Helytartótanács által történő újrafelosztásáról (rectificatio) van szó, ami a diéta jogkörébe tartozott és több vármegye sérelmezte e gyakorlatot: MNL GYMSM SL IV.l.a. Nemeskér, 1751. március 15. 8. pont. 1744 Végül 110 XA portát kellett a megyének elviselnie: MNL BaML IV.l.a. 1751. február 15.126-134. p., Baranya vármegye sérelmi listája és az adófelosztás vármegyére eső költségeinek kimutatása: 1751. október 29. Továbbá MNL BaML IV.l.e. 1. doboz. 2. tétel. Követutasítások, követjelentések (1741-1764/65) 1751. augusztus 13-ai jelentés. 1745 A napló többi lapján sem találni egyéb felszólalásra vagy más, kiemelkedő szereplésre vonatkozó adatot: Szíjártó 2009. 87-101., különösen 93. 1746 MNL BaML IV.l.a 192. p. 1751. június 26. Az már más kérdés, hogy június végére a dunántúli megyék egyre inkább hajlandóak voltak a kompromisszumra a kormányzattal, vagyis egy mérsékelt összegű adóösszeg megszavazására. Erről bővebben az adóügyi vitákról szóló fejezetben volt szó. 34°
